Minden, amiről beszélni kell...

Az első bejegyzés!

2016. november 17. - A Polgi

jbuj2.jpg

 

 

 

Üdvözlöm a kedves Olvasót!

Azért kezdem meg ennek a blognak az írását, hogy leírjam milyen a polgármesteri munka. Sokan azt mondják, hogy a polgármesterség nem munka, hanem hivatás. Vannak olyanok is, akik még misztifikálják is. Azt a látszatot keltik, hogy egy polgármesternek valamilyen kiválasztottnak kell lennie.

Nekem az a véleményem, hogy ez egy ugyanolyan meló, mint az összes többi, csak határozott időre szól. A ciklus végén senki nem lehet abban biztos, hogy újraválasztják. Én sem voltam az. Az utolsó munkanapomon (az előző ciklusban) kiürítettem a fiókomat, összepakoltam a cuccaimat egy dobozba - mint egy amerikai filmben látható, mikor kirúgják az embert – és úgy mentem haza. Majd vártam az egy hét múlva lezajló választás eredményét. Sikerült. Másodszor is. Király!!!

Szerencsés az a munkavállaló, akinek nap, mint nap van visszajelzése a munkájáról. Egy polgármesternek döntéseket kell hoznia. Egy döntésnek vannak károsultjai és vannak haszonélvezői. Én mindig arra törekedtem, hogy egy döntés haszonelvezői sokkal többen legyenek, mint a károsultak. Azoktól, akik jól járnak a döntéssel, a legtöbbször nincs semmilyen visszajelzés. Akik viszont károsultjai a döntésnek, azok hangosan adnak hangot nemtetszésüknek. Ha csak ezt figyelném, valószínűleg nagyon zaklatott lennék. Talán egy éjszakát sem tudnék végig aludni. Egy polgármesternek nagyon jó idegrendszerrel kell bírnia.

Blogomban írni fogok a választási küzdelmekről és a mindennapok teendőiről. Nézeteltérésekről a Képviselő-testületen belül és a szomszédos településekkel való érdekütközésekről. Mielőtt tovább írnám néhány szó arról, hogy ki volt a jelölő szervezet és mit tekint küldetésének. Na, most ami jön, az egy kicsit politikusan fog hangzani, de ne feledd, első dolog annak a meghatározása, hogy ki vagyok én és mit akarok!

Sződliget nagyközség önkormányzatát egy lokálpatrióta civil szervezet, a Tiszta Forrás Szövetség tagjai alkotják, amelynek jelöltjei a 2010. évi választásokon nagy fölénnyel kaptak bizalmat a választóktól. Az összes képviselői hely megszerzését követően az önkormányzati munka rendszerét tudatosan úgy alakítottuk ki, hogy a demokratikus elveket maximálisan tiszteletben tartva, kizárólag az itt élők széles körének érdekeit figyelembe véve működhessen és fejlődhessen településünk. A döntések társadalmasítása érdekében alakult meg az Idősek Tanácsa és az Ifjúsági Tanács. Etikai kódexben szabályoztuk az összeférhetetlenséget. Meggyőződésünk, hogy az országban sok helyen fellelhető megosztottság, a „mi és ők” sémájára épülő fekete-fehér politikai gondolkodás következménye. Ezért tudatosan igyekszünk kizárni a település életéből a nagypolitikát. Úgy véljük, hogy az élet ennél sokkal színesebb, ezért az alábbi legfontosabb értékeken alapuló program határozza meg Sződliget képviselő testületének munkáját:

A NYÍLTSÁG programja: a mi célunk (ki)szolgálni Sződliget lakóit. Véget vetni a titkolózásoknak és tiszta, átlátható közéletet teremteni. Nem az itt lakók helyett, hanem az itt lakókkal együtt gondolkodni és döntéseket hozni.

A BECSÜLETESSÉG programja: nem „képviselőknek nevezett kiváltságosok” akarják megvalósítani a saját érdekeik szerint, hanem Sződligeten és Sződligetért élő, szakértő és lokálpatrióta emberek, akik a települést és annak polgárait akarják szolgálni.

A TISZTELET programja: tiszteli és nagyra becsüli azt a sokféle értékrendet, amelyet a község négy és fél ezer lakója képvisel. Tiszteli az itt élőket, legyenek bármilyen korúak, neműek, származásúak, vallásúak, vagy legyen bármilyen politikai nézetük.

A FEJLŐDÉS programja: Sződliget fejlődése, az itt élők életminőségének javítása a célja. A fejlődés – anyagi, szociális, kulturális és morális értelemben. A fejlődés, és csak a fejlődés.

A TÖKÉLETESSÉGRE VALÓ TÖREKVÉS programja: mindig, mindent lehet jobban is csinálni és szebbé, jobbá tenni a világot.

A FELELŐSSÉG programja: akik készítették és végre akarják hajtani, azok nagyon is érzik a felelősségük súlyát, de mernek felelősséget vállalni programjukért és annak megvalósításáért.

Célom, hogy Titeket - akik olvasni fogtok- bevonjam az életembe, a munkámba. Épp ezért kérem, hogy véleményeteket itt osszátok meg velem. Szeretném, ha bátran megírnátok, hogy mire vagytok kíváncsiak, mi az, amivel szerintetek foglalkoznom kell, kellene. A munkám nem teljes, ha nem tudom maximálisan képviselni azokat a embereket, akik a bizalmukkal megajándékoztak. Továbbra is a célom, hogy úgy lássam el a feladataimat, hogy mind a nyíltság, a becsületesség, a bátorság és néha a szemtelenség is akár a jelszavam legyen!

 

Folyt köv...

Juhász Béla

polgármester

továbbiakban csak A Polgi :)

A bejegyzés trackback címe:

https://apolgi.blog.hu/api/trackback/id/tr4611969681

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Horgas Péter 2016.11.25. 18:58:07

Üdvözlöm, szerintem ez remek kezdeményezés, érdeklődve várom az írásokat. Minden jót: HP

Scott Tenorman Must Die 2017.11.27. 17:22:57

sajnos a blog mindennel foglalkozik, csak azzal nem, amit itt ír

Dénes László 2018.03.25. 12:06:20

A magyar foci egyre rosszabb lesz ebben a mocskos anyagias világban.Sajnos már a legkisebbeknél kezdik az elrontást.A nyolc éves gyereknek is a szertáros viszi a szerelést.Az 1950,1960-as években sportiskolák voltak .Budapesten az Angyalföldi Sportiskola volt,rövidítve az ASI.Én itt kezdtem el focizni.Tagja voltam az NB I.-ben játszó kölyök és ifi csapatnak.Eleinte a Margitszigeten a tűzoltók pálya melletti földes pályán,majd egy rövid ideig az úttörő stadionban játszottuk hazai mérkőzéseinket.A Margitsziget után az angyalföldi Béke téri templom melletti homokos pályát kaptuk meg. NB.I.-es focisták voltunk,de a szerelést nekünk kellett tisztán tartani és mi vittük magunkkal a meccsekre.Azért jártunk focizni,mert szerettünk,nem azért hogy majd felnőtt korunkban ne kelljen dolgoznunk.Több néző volt a mérkőzéseinken,mint mostanában amikor a kihasználatlan stadionokban játszanak.Egy igazi focista azét focizzon,mert tud és szeret focizni.Elégedjen meg azzal,hogy megnézik mérkőzéseit.A focistákat csak akkor kellene fizetni,ha bevételt produkálnak,vagyis ha annyi néző lenne a mérkőzéseken,hogy a bevétel több lenne a kiadásoknál.