Minden, amiről beszélni kell...

200 milliót a Nőegyletnek!

2018. február 02. - A Polgi

asszonyok_padon.jpg

Ma olvasom a hírekben: kétszázmilliót kap Rétvári Bence unokahúgának nőegylete. Hirtelen összezavarodtam. Most mi is van? Melyik része zavar vajon jobban? Rétvári rokona nyert? KÉTSZÁZMILLIÓT NYERT? Nőegylet? Az a Rétvári, aki korábban nőgyűlölő, degradáló nyilatkozatában arra utalt, hogy nőnek pénzt adni, az a feneketlen kút? Akkor most a rokoni szálak elmossák ezt a nézetét, és áldását adja, hogy nőknek KÉTSZÁZMILLIÓT ADJANAK?

Egy 15-20 fős női csapat, akik a 2016-os szakmai beszámolók alapján tevékenységük:

  • színházlátogatások,
  • filmvetítések,
  • kirándulások,
  • zenés mulatságok
  • bográcsozás
  • egy gyereknapi program,
  • egy szilveszteri retróbuli,
  • egy flashmob: „a városi karácsonyi forgatagban zumba koreográfiát” adtak elő,
  • Kívánság léggömb címmel futó akciójuk, amikor is 450 héliummal töltött léggömböt engedtek el,
  • jótékonysági ruhaosztást tartottak a lakosság által felajánlott ruhaneműkből.

Szóval eme tevékeny női kör, két és fél év alatt vissza nem térítendő 199,2 millió forintot költhet el? 500 hátrányos nő részére képzéseket, tanácsadásokat adhat? Információs és szolgáltató központot hozhat létre Pásztón, hogy a nők munkaerőpiaci helyzetét és a család – munka összeegyezhetőségét javítsák? Vajon az ehhez szükséges szakmai tapasztalat, pedagógiai és szociológiai tudás a rendelkezésre áll? Egyáltalán kell-e? Elég a Rétvári név és rokoni szál?

Hogy lehetséges ez a kétszínűség, semmi nem elég? Tovább rombolnak és rabolnak, amerre csak lehet?

Meg kell állítani a mészárlást, elég a kamuzásból, és a család és a haverok zsebének tömködéséből!

A bejegyzés trackback címe:

https://apolgi.blog.hu/api/trackback/id/tr3413626382

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kvadrillio 2018.02.02. 21:04:00

THOMAS PIKETTY KISZÁMOLTA.......MAGYARORSZÁGOT !

DE AKKOR MIJAFASZNAK IS FIZETTE A KORMÁNY EZEKET A FASZFEJ ZSIDÓ TANÁCSADÓKAT ?????!!!!!

Bukott éltanuló, avagy Magyarország eladó

Egy pszichológiai kutatás szerint nem azok a diákok viszik a legtöbbre, akik jeles bizonyítvánnyal rendelkeznek, mert ők kevésbé tudnak fontossági sorrendet felállítani az életben. Magyarország sem tudott: éltanulónak számított a privatizáció során a közép-európai országok között és a lecke minden részét kritika, koncepció és hosszú távú karriertervek nélkül magolta be.

A külföldi tudás és technológia megtermékenyíti a szabad piacokat, a frigyből pedig innovációk és jólét születik a szocialista magyar ugaron – ismételgették a leckét a szocializmust elég jól, de a kapitalizmust még kevésbé ismerő közgazdászok.

Bár a nagymértékben központosított kelet-ázsiai országok piacnyitása csak fontolva haladt, a közép-európai országokban azonban mintegy öt év alatt privatizálták az állam piaci vagyonának több, mint ötven százalékát általában jóval a könyv szerinti érték alatt.

Ennek oka, hogy a döntéshozók – különösen hazánkban – általános csodaszerként, túlzott elvárásokkal tekintettek a privatizációra. Ez a kor szabadpiac-párti ideológiájának való megfelelési kényszerrel társulva a stratégiai szemlélet, a vízió és a szakértői kapacitások hiányával együtt oda vezetett, hogy a kritikus infrastruktúra külföldi befektetők kezébe került,
a stratégiai befektetők leépítették a több évtizedes tudástőkét felhalmozó vállalatokat, a magyar cégek pedig elvesztették piacaikat

– írja György László Egyensúlyteremtés című könyvében.

Olyan országokban, amelyek határozott célokkal rendelkeztek, például meg kívánták védeni a munkahelyeket és állami tulajdonban igyekeztek tartani a stratégiai fontosságúnak tartott cégeket, a privatizáció sokkal mérsékeltebben haladt, sőt Lengyelországban meg is akadt, mert a kormányzat a neoliberális politikát követő magyar kormánnyal ellentétben szociális szempontokat is figyelembe vett és ebben a szakszervezetek támogatását is élvezte.

A külföldi tőke térségbeli térnyerését Thomas Piketty új cikke is megerősíti, mely szerint a nyugati befektetők fokozatosan megszerezték a posztszocialista gazdaságok állótőkéjének negyedét (a lakáspiacot is beleértve), a vállalatokat tekintve ötven százalékát, a legnagyobb cégek esetében pedig még többet.

Külföldi tulajdonú ország

A magyar cégek felvásárlása és az új, zöldmezős beruházások biztosították a magyar gazdaságnak a tőkét, a költségvetésnek pedig az óriási bevételeket. A magyar gazdaság megkezdte bekapcsolódását a világgazdaságba, alacsony bérű összeszerelő országként, már amikor nem zárták be végleg a külföldi tulajdonosok a velük együttműködő hazai szereplőktől megszerzett vállalatokat. A „hatékonyságnöveléshez” az állam is hozzájárult, bevételeit mindinkább az egymillió inaktivitásba vonuló dolgozó feltétel nélküli jövedelmeire költve.

Az elhibázott és túlzott, a külföldieket előnyben részesítő privatizáció súlyos következményekkel járt. A naiv hazai gazdaságpolitika még a közműcégeket is privatizálni kezdte, különböző külföldi vevők számára, hogy ne alakuljon ki monopólium a piacon. Mihályi Péter könyvéből azonban kiderül, hogy
a Bayernwerk, a Ruhrgas vagy a Powergen olyan külföldi cégek, amelyek külön-külön jelentkeztek egy-egy magyar közműcégért, majd otthon, Németországban óriásfúziók révén egyesültek,

és végül mégiscsak létrejött egy külföldi monopólium. A megszülető E.ON cégcsoport például a hazai áramszolgáltatásban 2007-re már 45 százalékos, a földgázkereskedelemben 28 százalékos részesedéssel rendelkezett.

kvadrillio 2018.02.02. 21:04:39

....A korábbi éltanuló ekkor sem eszmélt, mert a leckét félreértve azt hitte, hogy a piaci, külföldi monopólium sokkal jobb, mint a hazai, állami. Így végül az adósságvezérelt gazdasági növekedésnek is köszönhetően Magyarországon 2006-ban a nettó külföldi eszközök a GDP százhúsz százalékát tették ki, míg a többi közép-európai országban legfeljebb hatvanat (lásd a cikk végén). Épphogy alábbhagyott a gazdaság privatizációja, amikor már meg is kezdődött a kétezres évek eladósodási hulláma. Így hazánk vált az egyik legeladósodottabb országgá, de ennek nagy ára volt.
Nettó külföldi eszközök (vagyon) a GDP arányában

Forrás: Piketty és Novokmet (2018). További országok adatait lásd a cikk végén.

„Az egyik legfőbb egyensúlytalanság ma a külföldi és a hazai tőke egyensúlyának felborulása, amely szakpolitikaként elhibázott folyamat eredménye, de ideológiaként racionális és kifizetődő a gazdagabb országok részéről” – mondta erről György László, a Neumann János Egyetem docense. Felhívta a figyelmet, hogy „2009-2010 óta folyamatos a magyar gazdaságpolitika törekvése az egyensúly helyreállítására: a nettó külföldi vagyon aránya abszolút értékben csökkenő pályára állt és már elérte a 2001-es szintet, bár a cseh és szlovén értékekhez való felzárkózáshoz tovább kell növelni a hazai tulajdon arányát.”

Nem véletlen tehát, hogy
Filip Novokmet, Thomas Piketty és Gabriel Zucman közgazdászok a térség országait egyszerűen külföldi tulajdonú országoknak nevezik.
A gazdaság újraállamosításának mítosza
A visszavásárlásokkal kapcsolatban jelentős mozgástér áll még a gazdaságpolitika előtt, mivel bár a második Orbán-kormány több, mint kétszáz céget és 1600 milliárd forint értékű vagyont vásárolt vissza, államosítási kiadásai szerénynek mondhatóak a kilencvenes évek nagy privatizációs bevételeihez viszonyítva. Mihályi Péter könyve szerint a visszavásárlásokat egyébként „a korábbi kormánypárt, az MSZP is támogatta”. Szerinte „az is fontos megállapítás, hogy a tranzakciók túlnyomó többsége jogi-közgazdasági értelemben nem is államosítás volt, hanem a korábbi tulajdonosok kivásárlása. Méghozzá olyan tranzakciók keretében, amelyeken inkább a Magyar Állam veszített”. Elmondható tehát, hogy a fejlett nyugati piacgazdaságokra jellemző tulajdonosi szerkezet kialakításához – ami a kormány fő célja a privatizációval György László szerint – további erőfeszítésekre lehet szükség.

Külföldi tulajdonú gazdaság, külföldre áramló jövedelem

A hazai gazdasági szektor jelentős lépéshátrányba került és létrejött a duális gazdaság, amelyben egy nagyon versenyképes multinacionális szektor ural akár teljes iparágakat, vagy válik a legfőbb foglalkoztatóvá több településen. Ez a piaci hatalom magyarázhatja, hogy a külföldi vállalatok alulfizetik a dolgozóikat a magyar cégekhez képest: a megtermelt jövedelemből kisebb hányadot fizetnek ki bérként, azaz a bérarány e cégeknél alacsonyabb. „Ha a külföldi és hazai tulajdon aránya felborul, akkor a tőke és a munkajövedelem elosztásának aránytalanságai is növekedhetnek” – mondta erről György László, a Századvég vezető közgazdásza.

A külföldi tulajdonú gazdaság ugyanis – még ha nagyobb növekedésre is lehet képes gazdasági fellendülések idején – a megtermelt jövedelmek egy részét is külföldi tulajdonúvá változtatja.

Nem csak a közműszektorokban, hanem egy másik stratégiai ágazatban, a bankszektorban is így történt ez. A privatizáció segítette a külföldi vállalatokat, hogy Lóránt Károly számítása szerint végül a piac nyolcvan százalékát megszerezzék. A privatizáció ugyanis épp olyan időszakot előzött meg, amikor nagy vállalati összeolvadások történtek a privatizált szektorokban, amelyekben így oligopol piacok alakultak ki – ami azt jelenti, hogy csupán néhány nagy cég uralja a piacot.

E cégek sokkal nagyobb hozamokat értek el hazánkban, mint anyaországaikban. A bankpiacot a külföldi cégek a magyar kormány segítségével hódították meg:
a kormányzat és a bankok is jól jártak a magyar lakosság devizában való eladósodásra ösztönzésével.

A külföldi szereplők vagyonszerzésével megismétlődött az, ami az államszocializmus előtt is jellemző volt. Akkor német, francia, osztrák vagy éppen oszmán kézen koncentrálódott a magyarországi tőkeállomány jelentős része. Ez akkor is és most is azt eredményezi, hogy a statisztikailag mért egyenlőtlenségek alacsonyabbak, mint valójában. Csak a hazai szereplők közötti egyenlőtlenség alacsony, az országot elhagyó jövedelmeket a statisztika nem veszi figyelembe – tudhatjuk Filip Novokmet kutatásaiból...........................................

kvadrillio 2018.02.02. 21:07:02

EZEKET A MAGYAR NÉP MÁR 30 ÉVE TUDJA.......:)))
A sztárközgazdász kiszámolta, hogy több profit megy ki ...
makronom.mandiner.hu/.../20180121_a_sztarkozgazdasz_kiszamolta_hogy_tobb_pr...

2018. jan. 22. - A sztárközgazdász kiszámolta, hogy több profit megy ki Magyarországról nyugatra, mint amennyi uniós támogatás visszajön – Thomas Piketty a Makronómnak | Makronóm.mandiner: Nem igaz, hogy Magyarország óriási adományokat kap az uniótól támogatások formájában. A francia professzor, Thomas ...
Vezető hírek
A sztárközgadász kiszámolta, hogy rabolnak ki minket a multik és az EU
Index · 13 órája
További találatok erre: THOMAS PIKETTY KISZÁMOLTA
Index - Gazdaság - A sztárközgadász kiszámolta, hogy rabolnak ki ...
index.hu/.../piketty_magyarorszag_multik_tokekivonas_eu-tagsag_megeri_ren...

14 órája - A sztárközgadász kiszámolta, hogy rabolnak ki minket a multik és az EU - Thomas Piketty, napjaink leghíresebb közgazdásza szerint nem éri meg nekünk az EU-tagság, a külföldi tőke pedig kizsákmányol minket. Megnéztük, hogy mi igaz ebből.
Index - Gazdaság - Kamu volt a kapitalizmus legmenőbb elmélete?
index.hu/gazdasag/2016/08/28/piketty_egyenlotlenseg_kritika/

2016. aug. 28. - Thomas Piketty az egész világot felkavarta a Tőke a 21. században című könyvével, amiben leírta, hogy a növekvő egyenlőtlenség a piacgazdaság elkerülhetetlen velejárója. Az IMF egyik fiatal közgazdásza viszont most utána számolt Piketty elméletének, és arra jutott, amit a sztárközgazdász állít, annak ...
Piketty: az alacsony bérarány és a külföldi tulajdonosok jövedelmei ...

VaradiJanos 2018.02.02. 21:57:11

Ellopják a cicamicák a sok zsetont .... ahelyett, hogy Sződligeten lehetne lenyúlni szoborkertre és kamu szigetelésre.

lobaszopiatej 2018.02.02. 21:57:23

tanácsadás = (alacsonyabb értékű) pénzlopás szinonímája, ezt meg lehetett volna már tanulni.

Én is szívesen adok tanácsokat, akár ingyér is.