Dobogós hely – alulról, a bányászbéka fenekétől nézve

Talán sokan látták már azokat a fotókat, melyek lepusztult környezetben, vagy éppen a való magyar világot jellemző, emberhez méltatlan körülmények között vegetáló szegények mellett mutatják a legújabb megtévesztő mutyit: a milliárdokból megcsinált plakáterdőt, mely szerint hazánk büszke és erős európai ország.

Azt hiszem, inkább az ilyen népbutítástól viszket a tenyere a békés magyaroknak, nem az orbánizmusban vakon hívők által rettegett polgári engedetlenségtől. És a „viszketés” alighanem csak fokozódik az elmúlt napok hírei miatt.

A száraz tények:

- Magyarország az elmúlt évtizedben az egy főre eső fogyasztás alapján (életszínvonal) térségünk a 3. helyéről a hátulról számított 3. helyre esett vissza;

- Az évek során fokozatosan hagyott le minket Szlovákia, Észtország, Litvánia és Lengyelország;

- A friss adatok alapján hazánkat e tekintetben már Románia is megelőzte.

Minden bizonnyal jórészt történelmi okai vannak azon szurkolói (nép)óhajnak, mely szerint, ha csapataink a szomszédos ország együtteseivel találkoznak egy sorozaton, a legfőbb szempont: „Csak a románokat győzzék le oda-vissza!” És aligha korlátozódik a két nép rivalizálása a sport területére. Sok más szempontból is fontosnak érzi a magyar ember, hogy bebizonyosodjon: Magyarországon élni jobb, a magyarok teljesítménye színvonalasabb, gyermekek jövője nálunk biztatóbb.

Mamaia beach - Románia

Szerintem olvasóim nagy része ma is megvan győződve, hogy jobban él, szebb körülmények között lakik, finomabbakat eszik, mint délkeleti szomszédunk polgárai. És borzasztó cikinek érzi, ha szembesül azzal, hogy egyre több életforma mutatóban mögéjük szorulunk. De belegondolhatunk a romániai magyarok érzelemvilágának változásába is. Amikor az apuka már hiába próbálja a gyerek magyarságtudatát azzal táplálni, hogy „Bizony, Áronka, ha nincs Trianon, nekünk is több jutna.” A legújabb adatok szerint nem jutna több Áronkának. Ez pedig sokkal, de sokkal messzebbre mutat, jóval elkeserítőbb következménnyel jár majd – mind határon innen, mint határon túl – mint amit demagóg megemlékező beszédekkel még ki lehet magyarázni!