Nincs pénzed a Balatonra? Akkor irány Nápoly. Repülőjegyet oda-vissza 13.000 forintért foglalhatsz. Központi részen elhelyezkedő szálloda reggelivel kevesebb, mint 6000 Ft/fő/éj. Ha érdekel, olvasd végig ennek az ötnapos (4 éjszaka) útnak a beszámolóját. Nem a hely szépségét írom le – hiszen erről már legtöbben hallottak - hanem praktikus tanácsokat és közlekedési tippeket adok arra, hogyan lehet a legjobban és a legolcsóbban kihasználni ezt az öt napot. És hogy biztonságos-e? Minden múzeum bejáratánál automata méri a látogató testhőmérsékletét. Van olyan kiállítás, ahol nevet és telefonszámot is felírnak, esetleges kontaktvizsgálatra készülve. Láttál már ilyet Magyarországon?

Bejutás Nápoly repülőteréről Nápoly központjába: Alibus-szal, mely a repülőtérről a központi vasútállomáshoz (Napoli Centrale, a Piazza Garibald közlekedik. A menetidő a reptér és Napoli Centrale között kb. 15 perc. A jegy ára 2020-ban 5 EUR (a sofőrtől is megvehető, ugyanannyiért). A buszjegy 90 percig érvényes. A jegyet a buszon érvényesíteni kell, ezután az érvényesítéstől számított 90 percen belül át lehet még vele szállni Nápolyban más járatra is (metró, busz, sikló). De ha sofőrtől vesszük a jegyet, azzal nem lehet átszállni! Egyéb nápolyi tömegközlekedési jegyek (pl. napijegy) erre a buszra nem érvényesek.

Az ArteCard Campania nem csak Nápolyban, hanem az egész Campania régióban érvényes belépőkre és közlekedésre. Érvényes pl. Pompeji, Herculaneumi belépőkre is. A tömegközlekedésre érvényes nem csak Nápolyban, de az egész Campania régióban is. Érvényes pl. metróra, buszra, Nápoly-Sorrento vonatra is, ami Pompejibe, Sorrentóba, és a Vezúvhoz közlekedik. Az Artecard Campania belépőinél csak az első 2 hely ingyenes, és a 3.-tól ad 50% kedvezményt. 18-25 éveseknek nem csak az első 2, hanem minden, a listán szereplő belépő ingyenes Az ArteCard Campania ára 32 EUR 3 napra, 18-25 éveseknek 3 napra 25 EUR (nem 72 óráig érvényes, hanem a 3. nap éjfélig!). Rendkívül jó ajánlat, visszahozza az árát, Európa egyik legkedvezőbb turistakártyája. A helyek listája, ahol felhasználhatók az ingyenes/kedvezményes belépők ITT látható. Az ArteCard Campania megvásárolható az Edicola Hudson News pályaudvari boltjában.

1. nap Indulás Budapestről 11.40 érkezés 13.20, szállás elfoglalása, séta a városban.
2. nap Vezúv túra + fürdés
3. nap Pompei (Artecard használatával)
4. nap Bourbon alagút, Királyi palota (Artecard használatával)
5. nap Indulás Nápolyból 13.55 kor érkezik 15.35

Vezúv

• Az 1281 méter magas Vezúv a Kr. u. 79, augusztus 24.-én történt vulkánkitörésről nevezetes, mely teljesen elpusztította és betemette Pompeji és Herculaneum városát, több mint 1000 ember halálát okozva. Ma is a világ egyik legveszélyesebb vulkánjának tartják, mivel egy esetleges kitörés akár 3 millió embert érinthet. A 20. században is kétszer kitört a vulkán: 1906-ban és 1944-ben. 1906-ban több mint 100 ember életét követelte. Az 1944-es vulkánkitörés 4 falut rombolt le. Útiterv: Garibaldi (Centrale) vasútállomásról (vagy Sorrentóból) Circumvesuivana vonattal, a Nápoly-Sorrento vonalon, Ecrolano Scavi állomásig. A menetidő Nápolyból 17-20 perc, menetrend ITT (Napoli - Sorrento vonalra kattintással). A vasútállomásnál található a Vesuvio Express irodája. Itt meg tudod venni a buszjegyet és a Vezúv belépőt 28 EUR áron. Vírusidőkben érdemes online vásárolni, erre az oldalra kattintva: https://vesuvioexpress.info/
• Miután leszálltunk a buszról, 90 percünk van visszaérni az induláshoz, elvileg csak a megadott busszal mehetünk vissza. Van, akinek ez a 90 perc sietős, van, akinek bőven elég szokott lenni. A buszok az érkezési helyről indulnak vissza. Onnan bármilyen eljutási módszer esetén szükséges még 30-40 perc gyaloglás a kráterig. Vezúv nyitvatartása: Július és augusztus 9:00-18:00. Vigyázat, a hegytetőn gyakran erős szél fúj, illetve magas az UV sugárzás.
• Érdekes élmény lehet Ecrolano fekete homokos partján a fürdés. A településen, ahogy más olasz városokban is a szabadstrand és a fizetős egymás mellett helyezkedik el. A fizetős belépődíja 5 EUR ez napozóágy és napernyő használatát is magában foglalja. A fekete homok minden bizonnyal a láva porladásából alakult ki. Könnyű megtalálni. A vasútállomástól elindulsz a tenger irányába, majd az első körforgalomban jobbra fordulsz. Egyenesen kell haladni a Via Gennaro Neglio-ig, majd azon jobbra a tenger irányába. Az utca végén egy kis alagút vezet át a vasúti töltés alatt és már meg is érkeztél a strandokhoz.

Pompei

• A drámának az első előjele i.sz. 62-ben történt. Ekkor a várost egy hatalmas földrengés rázta meg, ami jelezte, hogy hamarosan gond lesz. Az emberek legyintettek rá – ahogy ez lenni szokott. 79. augusztus 24-én, a délutáni órákban hirtelen kitört a Vezúv és a feltörő hamu maga alá temette ezt a virágzó campaniai települést. A kitörésről írásos beszámoló maradt fenn az ifjú Plinius és Tacitus közti levélváltás nyomán. A levelek az idősebb Pliniusról szólnak, aki természettudós és a közelben állomásozó római flotta admirálisa volt. Plinius segíteni akart a menekülőknek, de a hirtelen lezúduló mérges gázok őt magát is megölték. A levelek részletesen leírják a kitörés mikéntjét és pusztító erejét.
  
• Ekkor úgy tűnt, hogy az eltemetett város örökre kiradírozódik a történelemből, első rátalálása véletlenszerűen történt a XVI. században egy csatorna ásása közben. Ekkor azonban még nem sejtették, hogy Pompeii romjaira bukkantak. A XVIII. században kezdték a komolyabb feltárást Bourbon Károly király megbízásából. A XIX. században Giuseppe Fiorellinek köszönhetően megkezdődtek a tudományos ásatások is, neki köszönhető a ma is megtekinthető, óriási döbbenetet kiváltó „lenyomatok" létrejötte.

A „lenyomatok" az élőlények (köztük emberek) testének megkeményedett hamuval betemetett körvonalai, amit Fiorelli gipszel kiöntött, és miután az megkötött, lebontotta a hamuréteget. Így vált kézzelfoghatóvá és láthatóvá a dráma, hiszen a lenyomatok megőrizték az eltemetett emberek életének utolsó pillanatait, a fájdalomba torzult testeket és arcokat. Pompeiben minden megtalálható, ami egy korabeli városban létezhetett. Találunk itt színházat és amfiteátrumot is. Felkereshetünk közfürdőt és magánházakat. A magánházak nevüket feltárójukról, vagy az ott talált jellegzetes festmények, tárgyak, szobrok után kapták. A „kis szökőkutas házat" például a nimfáknak szentelt szökőkútról nevezték el. A „nagy szökőkutas ház"-ban egy hatalmas gipszalakokkal, mozaikkal, bronzszobrokkal díszített szökőkút áll. A legnagyobb magánház az un. „Faun háza", melynek hatalmas mérete bizonyítja, milyen gazdagságra tettek szert az arisztokrata, vezető rétegek az ókori Római Birodalomban. Ebben a házban találtak egy több mint egymillió darabból álló mozaik képet, mely Nagy Sándor és III. Dareiosz csatáját ábrázolja. A ház a nevét az ott található „táncoló Faun szobra" után kapta. A bejáratoknál mozaikból kirakott „cave canem” figyelmeztetés sokaknak ismerős lehet. Egyszerű fordításban annyit jelent, vigyázz a kutya harap.

Érdemes - a teljesség igénye nélkül - megnézni Dioscuri házát (látnivalók: korinthoszi átrium és falfestmények), Meleagrosz házát (freskó, márványasztal), Apolló házát (piramis alakú szökőkút), a tragikus költő házát (mozaikkép és freskó). Majd tanácsos Pansa házával (korabeli bérház), a Pékség épületével (egyike az ásatások során előkerült 35 nagy pékségnek), Sallustio házával (vélhetően Pompei egyik legrégibb háza) és a sebész házával (nevét a megtalált negyven bronz és vas sebészeti eszközről kapta) folytatni a sort. Továbbá Pompei központjában megtekinthetjük az Apolló templomot, a Bazilikát, Jupiter templomát, Fortuna Augusta templomát, Vespasianus templomát, a Foro Civile-t (a város központja), és a népgyűlés (Comitium) épületét. Itt található a Macellum, a város nagy piactere is. Ennek közelében van a Foro Olitorio, ami zöldség-és gyümölcspiac volt, ma viszont a feltárt régészeti anyagok tárolására szolgál. Az egyik legkülönlegesebb épület a Misztériumok Villája, a város szélén található. A visszafelé vezető utunkon az ókori vadászházat (gazdagon díszített vadászati témájú freskók), a bordélyházat (nem részletezzük, nézzük meg!), a Nave Europa házat (egy rakományt szállító hajót ábrázol EUROPA felirattal) keressük fel mindenképpen. Ha már elfáradtunk, itt pihenhetünk, de utána folytassuk az utat! Octavius Quartio házát (gyönyörű oszlopos ház, csodás falfestményekkel díszítve) és a Kagylóban lévő Vénusz házát (az előző házhoz hasonló, mintha még most is ott lakna valaki) ne hagyjuk ki a látnivalók sorából. A főutakról valamikor mindenképpen le kell térni ahhoz, hogy a színházat, a nagy tornacsarnokot és az Amfiteátrumot (ahol 1971-ben, majd 2016-ban koncertezett a Pink Floyd), vagy a Menekülök kertjét (egy család 13 tagjának lenyomata, akiket menekülés közben ért a halál) megnézhessük, de a látvány igazán megér egy kis kerülőutat. A Pompei Scavi-nál leszállva a vonatról mintegy 50 métert jobbra tartva érhető el a bejárat. 16 EUR a belépő, de itt is használható az Artecard.

Nápolyi séták

• Az 1 millió lakosú Nápoly (olaszul: Napoli) Róma és Milánó után Olaszország 3. legnagyobb, és egyben Dél-Olaszország legnagyobb városa. A világ egyik legrégebbi, ma is lakott városa, kb. Kr.e. 680 óta megszakitás nélkül élnek itt emberek. A város történelmi városközpontja, mely 1700 hektáros területével Európában a legnagyobb történelmi városközpont, a Világörökség része. Számos történelmi műemlékének köszönhetően Nápolyt "élő múzeumnak" is nevezik. Nápoly a pizza szülőföldje, feltalálását a nápolyi Raffaele Espositónak tulajdonítják, aki az 1780-ban alapított és ma a Pizzeria Brandi néven még mindig működő Pietro… e basta così sütődében dolgozott, és 1889-ben a szavojai I. Umberto király és Margherita di Savoia királyné látogatása alkalmából különleges pizzát készített. A pizza az olasz nemzeti színekben készült: zöld (bazsalikom), fehér (mozzarella) és piros (paradicsom), és készítője a királynéról nevezte el. Ebből alakult ki a mai pizza. Kb. 1830-ig utcai árusok árulták a pizzát, majd Nápolyban megnyílt az első igazi pizzéria, az Antica Pizzeria, ami még mindig működik a Via Port'Alba 18. szám alatt. Én mégis inkább az egészen kiváló Sorbillo pizzériát próbáljuk ajánlanám, amelyik 1935 óta süti a tésztát. Nem nehéz megtalálni, hiszen a via Dei Tribulani-n található, amelyik Nápoly helyiek által látogatott bulinegyede. Ha nagy a sor Sorbillonál, bármelyik mellette lévő pizzériába betérhetsz, nem fogod megbánni. Érdekes módon a vírusválság itt csökkentette az árakat. Amíg korábban 8-9 EUR-t is elkértek egy capricciosa pizzáért, most 5-6 EUR-ért megkaphatod. Egy gnocchi 5 EUR, spagetti kagylóval 8 EUR-ba kerül.  A városnak hamisíthatatlanul olaszos hangulata van. Ezt leginkább a sétálóutcák legnagyobbikán a via Toledo-n élheted meg, ahol zsonglőrök, utcazenészek, mutatványosok sora mutatja be tudását. Megközelíteni legjobban Metróval lehet leszállva a Toledo állomáson. A via Toledo a piazza del Pebiscitora vezet. Ez a város történelmi főtere. Itt található a királyi palota, a méretében is impozáns Szent Ferenc bazilika, vagy a San Carlo-ról elnevezett színház épülete is. A bazilika megtekintése ingyenes, a királyi palota látogatásához pedig felhasználható az Artecard.

• Ha már itt vagyunk Nápolyban, ne hagyjuk ki a Bourbon alagútat sem. Megközelíteni a Bazilika jobb oldala mellett futó via Gennaro Serra-ról tudjuk. A második köznél balra fordulva találjuk meg a látogató központot, ahol jegyet lehet venni (10 EUR), vagy itt is használható az Artecard. A királyi palotát a Piazza Vittoriával összekötő alagút építését 1853-ban II. Ferdinánd király rendelte el, hogy a királyi család ezen keresztül meneküljön forradalom estén, valamint a palotát védő katonák utánpótlását ezen keresztül lehessen biztosítani. A II. Világháborúban a bombázások alatt a helyiek az alagutat óvóhelyként használták. Később csempészek rejtették el itt az árut a hatóságok elől. Túraindulás időpontjai: 10.00, 12.00, 15.00, 17.00 óra. Bővebb információ a honlapjukon érhető el https://www.galleriaborbonica.com/en/home/home

A Piazza del Plebiscito Nápoly legnagyobb tere, ahol Nápoly 2 híres látványossága, a Királyi Palota, és a San Francesco di Paola templom áll. A 17. századi Királyi Palotában (Palazzo Reale Napoli) betekintést nyerhetünk a korábbi fényűzésbe, impozáns szobák és festmények sorakoznak.

Belépőjegy:6 EUR, 18-25 év között 2 EUR, 18 év alatt ingyenes, de az Artecard itt is használható.  Nyitvatartás szerda kivételével minden nap 9:00-20:00.

Nápoly, királyi palota. Kép: Armando Mancini / Flickr / CC BY-SA 2.0

A 19. századi San Franesco di Paola templom inkább kívülről, mint belülről érdekes, a Királyi Palotával ellentétben, melybe külső megjelenése alapján talán be se mennénk, de belülről rendkívül díszes. A térhez legközelebbi metrómegálló: L1 vonal, Toledo.

A Piazza del Plebiscito melletti Piazza Castellón álló Castel Nuovo (Új Vár) Nápoly egyik jelképe, és leghíresebb szimbóluma. A 13. században építtette Anjou Károly, de azóta többször bővítették és átépítették. A volt királyi palota ma múzeumnak ad otthont.

Belépőjegy 6 EUR, 18 éven alul ingyenes. Nyitva vasárnap és ünnepnapok kivételével minden nap 9:00-19:00.

Castel Nuovo. Kép: TWojtowicz / Flickr / CC BY-SA 2.0

A "tojásvár" azaz a Castel dell'Ovo egy vár a tengerpart mentén, kávézók közelében. Egy szép, pihentető hely a hektikus városban, tetejéről szép kilátásban gyönyörködhetünk. Ingyenes felmenni, igazából itt sok más nincs is, csak a szép látvány, és a nyugodt környezet. Neve, hogy tojásvár onnan ered, hogy a legenda szerint Vergilius egy bűvös tojást tett a vár egyik szobájában felfüggesztett vaskalitkába, és azt mondta, ha az eltörik, a vár urának, és a városnak katasztrófákkal kell szembenéznie, de ameddig épségben van, az uralkodót, és a várost a tojás megvédi.

Castel Nuovo. Kép: Maritè Toledo / Flickr / CC BY-SA 2.0

Ha túl sok a program, ha túl fárasztó lenne ennyi mindent megnézni, az sem lehet gond. Ülj le bármelyik kávézó teraszán és nézd az embertömeg sodrást. Már ezért megéri Nápolyba utazni.

Ha jól emlékszem 2016 év elején jelent meg a pályázat. A pontos címe ez: Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program. Három komponense volt a pályázatnak. Lehetett pályázni vagy tanteremfejlesztés céljára, vagy tornaterem-fejlesztés céljára, vagy tanuszoda-fejlesztés céljára. Megkerestem iskolánk akkori igazgatóját és kikértem a tanácsát, hogy melyik alpontra adjuk be a pályázatunkat. Gáspár Ágnes kért egy kis türelmet, mondván egyeztet a pedagógusokkal. Egy hét múlva felkeresett és elmondta, hogy a pedagógusi kar a tanterembővítés mellett tette le a voksát.  A képviselő-testület elfogadta ezt a javaslatot és beadtuk a pályázatot.  Ugyan 2017-ben államosították az iskolát, de kitartottunk a pályázat mellett, sőt önrészt is vállaltunk a beruházáshoz. 2017 decemberében jelent meg a hír, hogy támogatást nyertünk négy új tanteremmel való bővítésre. Egyébként ebben az időben Harrach Péter volt a terület országgyűlési képviselője.

Meglepve olvastam a minap, hogy Rétvári képviselő úr járt az építkezés helyszínén. Nagyon sajnálom, hogy az épület tulajdonosát, az önkormányzatot, illetve a tulajdonost képviselő polgármestert senki nem értesítette arról, hogy bejárás lesz az építkezés helyszínén. Pedig szívesen köszöntöttem volna „ősi sződligeti szokás szerint kenyérrel és sóval” a küldöttséget.

Ahogy írtam, csak a képviselő úr facebook oldaláról értesültem az eseményről. Érdeklődő ember lévén csoportosítottam a lájkokat országok, majd települések szerint is. Azt is megnéztem, hogy a rajongó hány éves és mi a foglalkozása? Ezek alapján megállapítható, hogy közzétételtől számított öt órán belül reagáltak között volt diák, életművész, anyuka több gyerekkel, foglalkozását menekültként megjelölő valaki, fidesz iránti elkötelezettségét nem tagadó furcsa ember, több idősebb asszony is.

Ezen rajongóknak csak elenyésző töredéke volt helybéli (sződligeti). Arányuk mindössze 4-5 %. A szomszédos Vácott 10 %-os volt az érdeklődés. Meglepő, hogy a még közelebb eső Sződről senki nem jelezte, hogy pozitív véleménye lenne a sződligeti iskola bővítésével kapcsolatban.

Kiemelkedő volt a budapestiek lelkesedése, majdnem 20 % . Számomra pozitív meglepetés volt az is, hogy a lájkolók tizede külföldről fejezte ki rajongását.

Magyarországról 90 lájk érkezett az alábbiak szerint:

 Hódmezővásárhely ● Budapest ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ● ¹⁸ 20%  Szendehely ● Sződliget ● ● ● ● ⁴ 4,5 % Tahitótfalu ● Zalaegerszeg ● Tapolca ● Nyiregyháza ● Karcag ● Veszprém ● Ózd ● Vác ● ● ● ● ● ● ● ⁷ Kenderes ● Székesfehérvár ● ● ● ³ Budaörs ● Szigetcsép ● Balatonfüred ● Kisvárda ● Őrbottyán ● Gárdony ● Gödöllő ● Villány ● Szentendre ● ● ² Hantos ● Hajdúsámson ● Galgagyörk ● Miskolc ● ● ² Keszthely ● Eger ● Pécs ● Mezőfalva ● Gyömrő ● Csörög ● Szob ● Pilisszántó ● Dunakeszi ● Szarvas ● Békéscsaba ● Balmazújváros ● Zsámbék ● Mórágy, Tolna ● Rábapatona ● Kóspallag ● Szokolya ● Paks ● Dorog ● Újhartyán ● Vámosmikola ● Szombathely ● Budakeszi ●

(A pontok felett kis számmal a lájkok összege van jelölve)

Külföldről 10 db like (11,1%) érkezett.

Bukarest, Romania ■, Ungvár, Ukrajna ■, Salzburg, Ausztria ■, Remetea Mures, Romania ■, Madrid, Spanyolország ■, Winterthur, Svájc ■, Székelyhíd, Romania ■ ■ ², Nagy-Várad (sic!)■, Németország ■

Mi ebből a következtetés?

Településünk ország-világ előtt közismert!

A fekete pont (●) a lájkok számát jelzi.

Nagybátyám világ életében portásként dolgozott. Egyáltalán nem szégyellte ezt a munkát, sőt. Mint minden jó magyar ember, mindig szerette okosban megoldani a dolgokat. A raktáráruház parkolója mögött kialakított egy kis veteményest. A melósoknak olcsón adta a paradicsomot és a paprikát lecsófőző időszakban. Én azt szeretem, ha mindenki mosolyog – mondogatta és büszkén nézett körül. Nem mondta ki, de mindannyian tudtuk, hogy piszok módon rafináltnak tartja magát.

Nagybátyám mindenre sajnálta a pénzt. Újságok közül csak a Metropolt olvasta. Étterembe, színházba, moziba, koncertre nem járt. Az ország határait soha nem lépte túl. Minek külföldre menni? Úgysem értenék ott semmit. A tévében leadják, sőt el is magyarázzák mit kell nézni. Hát nem jobb, mint ott lenni és hülyén bámulni – mondogatja egyre. Azt a fajta virslit ette, amiben annyi a szemét, hogy a kutya is csak sírva harap belé. Még egy jellemzője van a nagybácsinak. Rendkívül tájékozottnak tartja magát a világ dolgaiban, főleg a politikában (hiszen tudjuk, nálunk tízmillió ember ért a focihoz, a politikához, útépítéshez és bármi máshoz is) és a végletekig ragaszkodik a meggyőződéséhez. Azért, hogy tisztánlátása egy pillanatra se inogjon meg, náluk csak m-el kezdődő tévéket (M1.M2…) és Duna tévét nézheti a család.

Tegnap kellő körültekintés nélkül szóváltásba kerültem vele. Megfeledkeztem egy pillanatra magamról, különben nem tennék ilyet. Így végighallgattam azt, hogy mi a faszt képzel ez a Majka, miért nem mennek el melózni, mint a többi rendes ember. Meg minek azok flancos koncertek és rendezvények? Ha valaki rendes munkát végez, mint ahogy épül a fal, mélyül az árok, vagy hízik a jószág, az elfárad. Boldog, ha hazaér és bekapcsolja a tévét, még az is lehet, hogy elalszik rajta, csak a söröcske ki ne forduljon a kezéből. Különben is vírushelyzet van, legalább ilyenkor ne flancoljanak.

Fokoztam a butaságomat és megpendítettem, hogy inkább külföldre mennék nyaralni, mert nem tudom/akarom kifizetni a magyarországi (balatoni) árakat. Amíg itthon egy erősen szociszagú balatoni hotelbe 38.000 forint egy éjszaka személyenként, addig Nápolyban 5700 forint egy éjszaka egy embernek egy pályaudvar melletti hotelben (reggelivel). Balatonra a benzin + az autópályadíj 15.000 forint, Nápolyba pedig most eljuthatunk hétezerért.

Kár volt belemennem. Első lépésben megkaptam, hogy biztosan benéztem az árakat, mert ilyen nincs. Elővettem a beszállókártyát és megmutattam, meg a hotelfoglalást is.

• A repülőtéri illetéket biztosan nem számoltad bele!
• Mi van???
• Meg különben is, micsoda felelőtlenség külföldre utazni, mikor „több Balaton, kevesebb Adria” parancs van kiadva.

 És csak mondta, mondta azokat az unalomig ismert paneleket, amit újra meg újra ismétel a propaganda. Voltak itt migránsok, koronavírus, meg a vírusos migránsok.

Gondolatmankók. Így hívja a tudomány ezeket a paneleket. A párt megmondja neked, hogy miről, mit kell gondolni. És ezt sokan kritika nélkül átveszik. Mert fájóan nehéz munka a gondolkodás. Innentől érthető, hogy minden olyan szabad hírforrást, aminek a hangja eltér a propagandától, ami véleményformálást vár el tőlünk, gond nélkül hagyunk földig rombolni. Sőt, az sem baj, ha sóval vetik be a helyét. Így veszett oda a Népszabadság (is).

Rohadt messze az, hogy azt lehessen mondani, egy magyar faluban ugyanolyan minőségű életet lehet élni, mint a fővárosban.

Két hete történt, hogy bejött a Polgármesteri Hivatalba egy idős ember. Indulatosan kezdte a mondókáját. Micsoda szégyen és förtelem, ami ezen a településen történik. Ő negyven éve költözött el, de akkor még élhető volt a község. Kedves földutak voltak mindenfelé. A Szabadság téren sem volt díszburkolat, csak fű. Sem az óvoda, sem az iskola nem volt felújítva, de nem is kellett volna, mert úgy sokkal bájosabb volt. Parkoló a vasút mellé? Az meg minek kellett? Nem jobb az úgy, eredeti állapotában?

Nem értettem miről beszél. Csak hallgattam és közben arra gondoltam: lehet, hogy én szúrtam el valamit?

Apám a napokban lesz 80 éves. Régóta Pesten él. Lakótelepen. Még egyszer szeretnék visszamenni arra a környékre, ahol születtem, mondogatja már egy ideje. Megleptem. Gyere Apa, üljünk be a kocsiba és irány Gönc. Ahogy a 3-as útról lejöttünk Fonynál már vakargattam a fejem. Száz métert nem lehet egyenesen menni, annyi kátyú van az úton. Kátyúk? Olyan mélyek, hogy az M1 simán eladhatná migránsalagútnak és a fél ország elhinné, hogy valóban, ezek a „nemmagyarok” idáig fúrták az alagutat Röszkétől. Beértünk a kisvárosba. Apám lelkendezett, itt nem változott semmi. Na jó a Vaskóék háza üresen roskadozik, milyen szép ház volt a Prijon Paliéké, de beszakadt a teteje. Látszik, hogy nem tegnap történt, mert már vastagon belepte a moha. Apám számára minden olyan volt, mint negyven éve. Apámat egyáltalán nem zavarta a lehangoló látvány. Nem bánta a folt hátán folt kátyús utakat, az omladozó épületeket, az elhagyott szőlőket, háztájiakat. Ő megtalálta a fiatalkorát. Minden úgy volt, ahogy emlékezetében élt. Én is megvilágosultam. A bácsi a hivatalban szintén a múltját kereste. Azt, ahogy a szél felkavarja az utca homokját, ahogy megbújik a fák alatt az ötven gyereket befogadó földszintes óvoda, ahogy a kitaposott gyalogút vezet a peronra. Ő nem találta meg, mert sokat fejlődött a település.

Gyermekkoromban minden nyári szünetet itt töltöttem, nekem is ismerősek a házak, de én máshogy éltem meg ezt az érzést. Elborzasztott az, ahogy megállt az idő. Az utak aszfaltot csak nyomokban tartalmaztak. Aki tehette a jobb élet reményében elmenekült. A házakat eladni nem tudták, így az enyészeté lett. Az egykor tiszta patak, ahol valaha kosárral fogtuk a halakat, most tele szeméttel, kidobott hűtőgéptől kezdve toronyóráig volt abban minden. Szinte harapni lehetett a szegénységet. Ha valakinek van munkája nem keres többet (átlagosan) havi 130.000 forintnál. Elhagyott, elfeledett vidék ez. Fony, Zsujta, Gönc, Vizsoly, Vilmány, Göncruszka, mintha nem Magyarországon járnék. Legalább is nem azon a Magyarországon, amit a közszolgálatinak nevezett tévében mutogatnak. Kikerülhetetlenül is látom a Magyar Turisztikai Ügynökség ugyan érzelmekre kitűnően ható, de szemfényvesztő videóját: https://mtu.gov.hu/cikkek/valodi-arcok-valodi-erzesek-a-belfoldi-kampanyban-1712   Csupa ápolt vidékek, jómódú, szép emberek, karbantartott utak. Hol készültek ezek a felvételek? Egy alternatív valóság elképzelt világában? Köze sincs a borsodi, nyírségi sarkadi, jánoshalmi, bodrogközi, derecskei - és még sokáig tudnám sorolni - élethez. Mert drónnal körbe repülheted Boldogkőváralja, Füzér, Regéc várát, megnézheted felűről a házat, ahol Károli fordította a Bibliát. Madártávlatból nem csapja meg az orrodat a szegénység szaga. Olyan az egész, mint egy rezervátum. Ráadásként senkit nem érdekel. Az itt lakók nagyobb része a kormánypárt legbiztosabb szavazói. Megkapják a napi gyűlöletcseppeket, a migránst, a cigányt, a buzit és boldogok. Valakibe ők is - a legcsóróbbak - is belerúghatnak. Valakiket, ők is lenézhetnek, megvethetnek. Akkor meg mi a baj? Belőlünk meg kiveszni látszik a szolidaritás. Ugyan minek szövegeljek, ha nekik ez megfelel? Nem jól van ez így!

Szüleink után az életünket a fáknak köszönhetjük. A fák a világ legjobb dolgai.
- A szén-dioxidot elnyelik, és asszimilációjuk során felhasználják a fák
- A fák megkötik lombfelületükön a port, melyet az eső lemos.
- A lezúduló csapadékot a levelek porlasztva juttatják a talajra, és ezzel gátolják a talajeróziót. A földbe szivárgó vizet a gyökerek felszívják, és a leveleken keresztül elpárologtatják, ezzel hűtenek. Ezért hőség idején erdőben akár 6 fokkal is alacsonyabb lehet a hőmérséklet mint fátlan területen. Nem csak párolgásukkal hűtenek a fák, hanem árnyékolásukkal is. Erdőben, parkokban (a hőmérséklet különbsége miatt) szinte állandó a légmozgás, ami szintén hűt, és a bőr számára kellemes mikromasszázst ad.
- A fák, cserjék és az aljnövényzet elzárják a szelek útját.
- Az úttest és a járda között lévő fasorok és sorfák elterelik a súlyos járművek által keltett rezgéseket a műszaki létesítményektől és a házaktól, ezzel megakadályozzák a vakolatomlást, falrepedést.

Mindezeket a fontos tulajdonságokat felismerve, örömmel vártuk az Agrárminisztérium kezdeményezését, az országfásítást. Pályázatot egy online felületen kell beadni. Egy település, akár 30 fához is juthat. Szakembereket kerestünk meg, hogy erre az élőhelyre milyen fát javasolnak ültetni. Gondosan kiválasztottuk, hogy a közel 5000 fős település melyik utcájába telepítsük a fákat. Úgy gondoltuk, hogy bizonyosan sok lenne egy utcába 30 fa, ezért több helyet is beterveztünk. Kitöltöttük, pecsételtük, szkenneltük az űrlapokat. És eljött a beadás napja. Többen már éreztük az elnyert fák virágzó illatát. Tudtuk, hogy nem csak mi vagyunk így, ezért 15-én (hétfő) 8.00 órakor ott ült az egész csapat a monitor előtt. Kezünk az enter billentyűn és ahogy a másodperc mutató egészre ért, klikk, már nyomtuk is. És nem történt semmi. Újra klikk, és újra és újra. Délutánig, amikor ez jelent meg a monitoron.

Egy pillanatig megijedtünk. Csak nem vírus? De hát ez egy komoly, minisztériumi honlap. Nmáá. 

És másnap reggel újra a gép előtt. 8.00 óra és már nyomtuk az entert klikk, klikk, klikk.

És mint a hajnal az éji égen, úgy jelent meg a remény.

És rányomtunk az igénylés elküldése gombra. A rendszer összeomlott. Késő délután lett, mire sikerült feltölteni. Izgalommal vártuk az eredményt. Már osztottuk a feladatot, hogy ki tegye az első kapavágást. Megkaptuk a levelet.

Tisztelt Igénylő!

„A Településfásítási Programban 2020. június 16-án elindított igénylések adatainak feldolgozása befejeződött. A készletek kimerülése miatt az Ön igénylését sajnos nem tudtuk teljesíteni. Köszönjük türelmét a válaszadással kapcsolatban! Az adatfeldolgozás alapján 225 település mintegy 6000 fát igényelt sikeresen, ennek következtében az őszi szállítású készlet fafajai elfogytak.

A tavaszi időpontokra azonban továbbra is igényelhetőek lesznek a fafajok. Amennyiben településük számára a tavaszi ültetés is lehetőséget jelent, meglévő regisztrációs adataikkal újabb igénylést indíthatnak. A tavaszi fák igénylésének lehetősége 2020. június 18-án, csütörtökön reggel 8:00 órától folytatódik. Ekkortól a Belépés gombra kattintva, adataik megadása után a készleten lévő tavaszi szállítású fák között válogathatnak.

Köszönjük megtisztelő érdeklődésüket!  Üdvözlettel: a Településfásítási Program csapata www.orszagfasitas.hu”

Nem nyertünk. Nem baj! Mi úgyis 30 fára számoltunk és ha jól nézem, átlagosan csak 27 db-ot kapott egy település. Csak a gond lett volna abból, hogy kit húzunk le. De 18-án ismét ott leszünk a gép előtt. Töretlenül hiszünk abban, hogy működni fog a program. Nem úgy, mint tanyaközponti iskolában a távoktatás! Nincs fásulás egy pillanatra sem! Országfásítás forever!

A környéken ahol lakom, régebben szokás volt meggyfákat ültetni az utcára. Voltak olyanok, akiknek ez nem tettszett. Leesik a fáról és összefogja a ruhámat – mondták. Az utcakölykök rá sem hederítettek a meggyfákra. A cseresznyét pillanatok alatt lelegelték, de a meggy. Hát az csak olyan megtűrt valami volt. Árnyéknak jó lesz. Nagyot változott a világ. Egy termő meggyfa kincsnek számít. Akik lenézték a meggyet azok most szívják a fogukat, amikor kifizetik érte a kilónkénti 1200-at. De hát mi a fene kerül 1200 forintba ezen a lesajnált gyümölcsön?

Nem csak a meggy a drága. Érdemes átnézni a nagyban piac árait. Egy kiló őszibarack 1000-1350Ft, egy kiló eper – így a szezon vége felé – 1800-2400Ft. Nagybanit írtam, tehát ennyiért veszi meg a sarki zöldséges nagy tételben a termelőtől a piacon.

Akit bővebben érdekel kattintson ide: https://nagybani.hu/arak

Mi történt? Rossz volt a talán a termés? Hát nem. Az én utcai meggyfám roskadozik. Elvitte a fagy? Igen, a kajszibarack virágzásának odavert, a többi gyümölcs az rendben van. Esetleg a sarki zöldséges akar rajta egy év alatt meggazdagodni? Tudomásom szerint egyikből sem lett Mészáros Lőrinc.

Nagyon érdekelt a ügy, ezért megkérdeztem néhány zöldségest: árulják már el, hogy a mi a pálya?

És képzeljék el, egymástól függetlenül mindegyik ugyanazt mondta. A lengyel, cseh és szlovák felvásárlók elmennek a földekre és ott helyben megveszik ennyiért a termelőtől. Alku nélkül és zsebből fizet. A parasztember csak azért tartalékol és visz egy kisebb mennyiséget a nagybani piacra, hogy az évek óta bejáratott kapcsolatai a kereskedőkkel ne menjenek tönkre akkor, ha esetleg protekcionista intézkedést hozna a kormány.

Az ugye mindenkinek világos, hogy az utóbbi időben a forintunk az euróhoz képest 20-30%-ot veszített az értékéből. Ebből pedig egyenesen következik az, hogy még a legpancserebb V4 országban üzletelő kereskedőnek is extraprofitot jelent, ha az elgyengült pénzű Magyarországon vásárolja fel azt a gyümölcsöt, amit 12 óra múlva már kipakol a pozsonyi, vagy krakkói üzletének standjára.

Ja, és nem akarom védeni a sarki zöldségeseket. Biztos vagyok benne, hogy mindegyik megéri a pénzét. De egy sem örül ezeknek az egetverő áraknak. Ugyanis a drágán vett, de ütődés miatt bebarnult gyümölcsöt neki is ki kell dobnia. Drága dolog lett a káló. És bizony nehéz is a vevő szemébe nézni amikor azt mondják: „Egy kiló meggy lesz? Ezerkettőt kérek kezitcsókolom”.

Ugye az mindenkinek meg van, amikor április elején a kormány bejelentette, hogy a járvány elleni védekezésben mindenkinek ki kell vennie a részét? A közteherviselés kiterjed a kiskereskedelmi szektorra, a bankokra, valamint az önkormányzatokra is. Eddig minden önkormányzatnak folyó hó 15-ig be kellett fizetni a beszedett gépjárműadó 60%-át az államnak Áprilistól már az egész összeget be kell fizetni a kincstárnak. Sőt, január elsejéig visszamenőleg!  Az volt a szöveg, hogy ez átmeneti, csak egy évre, idénre és a járvány miatt van erre szükség. Ez a 4800 lakosú Sződliget esetében 18 millió forintot jelentet, azaz minden család 25.000 forinttal járult hozzá a járvány elleni védekezéshez. Ez még rendben is lenne.

De az első pofon az volt, mikor az önkormányzatoktól összeharácsolt pénzt átcsoportosították a szinte soha meg nem térülő Budapest-Belgrád vasútvonal megépítésére.

És most jött egy övön aluli ütés. Az országgyűlés elé terjesztett 2021-es költségvetési törvényjavaslatból kiderül, hogy a kormány nem mondott igazat akkor, amikor azt kommunikálta, hogy ez csak egy átmeneti megoldás.  A gépjárműadóra keresztet vethetnek a települések. Jövőre is az államé lesz a teljes összeg, 87 milliárd forint. Jobb helyeken ezt rekvirálásnak, padlás lesöprésnek nevezik.

Engem nem tesz boldoggá, hogy a másokat is átvertek. A kiskereskedelmi különadó sem egy évre szól, hiszen jövőre is be van tervezve. 54 milliárd forinttal vágja meg őket a kormány.

Ellenben a bankok jövőre már nem fizetnek egy fityinget sem az idei extra adóból, sőt, annak egy részével csökkenthetik a normál adójukat.

Sokan mondják, hogy nem vagyok konstruktív. Csak bírálom a kormány intézkedéseit és nem tudok alternatívát javasolni. Ezért most azt mondom, hogy nézzük meg azt, hogy mi a helyzet a „sógoroknál”?

Az osztrák kormány nem akarja kivégezni az önkormányzatokat, sőt a talpra állás építőkövét látja a helyhatóságokban. Pályázatot hirdet a kormány több, mint 350 milliárd forint értékben a koronavírus okozta válság és a kialakult munkanélküliség leküzdésére. Ez az összeg fele akkora, mint a teljes magyar gazdaságvédelmi alap! A karanténok miatt jelentősen csökkentek a települések bevételei, ennek következtében pedig felfüggesztik vagy elhalasztják a beruházásokat. Ezzel csak tovább nőhet a munkanélküliség. A pályázat bevallott célja a munkahelyek teremtése, de szempont az is, hogy a pénz legalább 20 százalékát ökológiai célú beruházásokra fordítsák.

A városok és a községek különféle projektekre nyújthatnak be pályázatot, így egyebek mellett a településeken lévő létesítmények, iskolák, óvodák, idősotthonok, sportlétesítmények, templomok, múzeumok felújítására, fejlesztésére, de a tömegközlekedés korszerűsítésére is, és emellett az energia megtakarítással kapcsolatos intézkedéseket is támogathatják.

A meglévő és a jövőbeni beruházásokat egyaránt támogatják; az állam átvállalhatja a projektek költségeinek akár a felét is, ha a fejlesztések 2021 decembere előtt megkezdődnek, vagy ha tavaly júniustól már megkezdték, és a koronavírus okozta válság miatt nem tudják tovább finanszírozni. A pályázatokat jövő év végéig lehet benyújtani.

Az elbírálásban szerepet játszik a települések lakosságszáma. Egy kétezres lélekszámú település, maximum 70 milliót kaphat, míg az ottani főváros pedig akár 83 milliárdra adhatja be a pályázatát.

És akkor nézzük a lehetséges kimeneteleket, itthon:

• Politikai kommunikáció az egész hír és a fideszes polgármesterek felháborodása oda vezet, hogy átírják a költségvetést és kivezetik belőle ezt a sort.
• A kormány büntetni akarja Budapestet és vele az összes ellenzéki önkormányzatot. Kivérezteti őket, hogy ne jusson fejlesztésre pénz. A csalódott választók pedig a következő választáson ismét a kormánypárti jelöltekre szavaznak.
• Ha mégis fejleszteni akarnak az önkormányzatok, sarcolják meg adóemelésekkel a lakosokat! A lakosok ne a jóságos kormányban lássák a problémát, hanem a gonosz, harácsoló (ellenzéki) önkormányzatokat büntessék a választópolgárok.

Olyan jó lenne egy országban élni, ahol a kormánynak hosszú távú, stratégiai elképzelései vannak és nem csak három napra tervez. Ahol létezik egy mindenki által elfogadott nemzeti minimum, egy közmegegyezés arról, mik azok az értékek, amit mindenki tisztel és megbecsül. Ahol valóban van jólét, béke és szabadság!

Vincze Ottó kezeli majd a barcelonai magyar örökség feldolgozását. De kicsoda Vincze Ottó?

Vincze Ottó (Ózd, 1974. augusztus 29. –) Nevelőegyesületei az Ózdi Kohász SE és a Ferencvárosi TC voltak. Ezután Svájcba igazolt, az FC Sion csapatához. Itt a klub ifistái között játszott, mindössze az egyik utolsó fordulóban cserélték be egyszer. Magyarországra visszatérve a Vasas színeiben mutatkozott be az NB I-ben, az 1994-95-ös bajnokságban, ahonnan egy év után az FTC-hez igazolt. Itt tagja volt a Bajnokok Ligája csoportkörébe jutott együttesnek.

1996 őszén visszarendelték az FC Sionhoz, ahonnan fél év után a Barcelona B csapatához igazolt, de itt nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így visszakerült a Ferencvároshoz.

1999-től három évet töltött Németországban, kettőt a Waldhof Mannheim, egyet az Energie Cottbus csapatánál. Első németországi idényében csapata húzóembere volt, de a másik két szezonjában már problémákkal kellett szembenéznie, Cottbusban sokszor a cserepadra sem ülhetett le.

2002 nyarán a ZTE csapatához igazolt. Az itt eltöltött két éve ellentmondásos volt, sokszor őt okolták a vereségekért és az öltözőben kialakult rossz hangulatért is. 2004 nyarán távozott a csapattól és hároméves szerződést írt alá a Győri ETO-hoz. Pályafutása utolsó két évében két súlyos sérülése is volt, a térdét és a bokáját is műteni kellett.

Szijjártó Péter külügyminiszter örömmel jelentette be Facebookon, hogy az egykori válogatott focista, Vincze Ottó lesz a barcelonai magyar örökség feldolgozásáért felelős személy.

Vajon milyen iskolai végzettsége predesztinálja Vincze Ottót erre a feladatra (bármit is jelentsen az). A Magyar Nemzet egy évvel korábbi számában (2019.06.22) jelent meg a hír, hogy Vincze Ottó megvédte diplomáját, amit sportdiplomácia szakon szerzett.  Istenem, végre valahol megbecsülik a frissdiplomásokat. Vajon ez volt az oka annak, hogy Szijjártó Péter őt választotta? Hát nem.  Azért rá esett a választás, mondta a külügyminiszter lehengerlő érvelésében mert: „Vincze Ottó: az utolsó magyar játékos, aki számításba jött az FC Barcelona felnőtt csapatánál".

Baszki! Ilyen okok miatt én is lehetnék a MNB elnöke, mert egyszer – egy nyílt napon – jártam a Nemzeti Bank épületében.

Ha azt hiszed vége, akkor tévedsz! Tegnap jelent meg a hír, miszerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy volt válogatott vizilabdázót dr. Gór-Nagy Miklóst nevezte ki Magyarország New York-i Főkonzulátusának külgazdasági attaséjává.

Gór-Nagy Miklós diplomáján sem száradt még meg a tinta. Egy éve még ügyvédjelöltként írt róla egy sportlap. Arról nem találtam információt, hogy milyen egyéb tehetsége miatt esett rá Szijjártó miniszter úr választása. Lehet, hogy Miklós egyszer sétált a Central Parkban? Vagy a kedvenc filmje az „Éjszaka a múzeumban”, ami tudvalevőleg szintén New Yorkban, a Természetrajzi Múzeumban játszódik?

És akkor még nem beszéltünk egy másik remek focista, Dzsudzsák Balázs diplomata útleveléről, vagy az USA-ban embercsempészés vádja alól magyar diplomata útlevéllel elmenekülő csikisörös Lénárd Andrásról.

Ha azt kérdezed, hogy miért ilyen silány a magyar külpolitika, akkor figyelmesen tanulmányozd Szijjártó miniszter úr káderpolitikáját és megtudod!

Most még megy az útjavítás. Maradt pénzünk a elmúlt évből. Mert jól gazdálkodtunk. Kell is javítani, mert ha a mart aszfaltos út, ha nem kapja meg a végső borítást, akkor szétporlad és elnyeli a homok. De vajon mi lesz a többi úttal? Miből fogunk kátyúzni ősszel?

34 milliárdot vett el az állam az önkormányzatoktól azzal a szöveggel, hogy mindenki vegye ki a részét a járvány elleni védekezés költségeiből. Nekik ez nem nagy pénz, de nekünk – önkormányzatoknak – egy falat kenyér az éhenhalás szélén.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) felmérést készített arról, mennyiben viseli meg az önkormányzatokat a gépjárműadó elvonása. Összesen 550 polgármester válaszolt a kérdésekre. Ebből pedig az derül ki, hogy a válaszolók 63,7 százaléka szerint likviditási problémát okoz az elvonás.

A bankok - a jogszabály szerint - 5 év alatt visszakapják a járvány különadót. És az önkormányzatok miért nem? Talán a bankok jobban képviselik az embereket, mint az önkormányzatok?

Miért kell csődbe kergetni a helyhatóságokat, ha közben ilyen remek dolgokat mellényzsebből fizet a kormányzat?

• Mészáros Lőrincnek élménypark-fejlesztésre adnak 19,6 milliárdot
• Tiborcz István balatoni kikötőfejlesztése kap 1,8 milliárdot
• a Külgazdasági és Külügyminisztérium gépjárműbeszerzésére szánnak 2,4 milliárdot
• a Semjén nevével fémjelzett vadászati kiállítás kap plusz 1,67 milliárdot
• a szegedi atlétikai cetrumra átcsoportosítottak 514 milliót
• a Haladás sportegyesület stadionüzemeltetésre kap 300 milliót
• a versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatására adnak 300 milliót
• a készülő Bozsik Stadionra adnak 1 milliárdot
• a Budapest Honvéd Sportegyesület létesítményfejlesztésére adnak 450 milliót
• egyedi sportlétesítmény-fejlesztések támogatására adnak 133 milliót
• Lénárd Andrásnak, a Tiltott Csíki Sört gyártó székelyföldi cég vezetőjének egy sörkorcsolya-gyár építésére megítéltek 1,7 milliárdot.

Valamint:

• Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázataira 768 milliót,
• Nemzeti Sportközpontokra 1,1 milliárdot,
• a sportlétesítmények fejlesztésére 4,06 milliárdot,
• a tervezett népligeti kézilabda aréna telkének megvásárlására 16,1 milliárdot,
• Békéscsaba evangélikus templomainak rekonstrukciójára 631 milliót,
• a szíriai Melkita Görögkatolikus Egyháznak 794 milliót,
• két mexikói templom újjáépítésére 2 milliárdot,
• a szír ortodox egyház Moszuli Érsekségének támogatására 320 milliót,
• a szír katolikus egyház Moszuli Érsekségének támogatására ugyancsak 320 milliót,
• a Liget-projekt újraindítására 24,8 milliárdot,
• a Budai Vár fejlesztésére és a Belügyminisztérium Várba költöztetésére 36,6 milliárdot,
• a TEK-nek ingatlanfejlesztésre 5,5 milliárdot 

Tudom, hogy a fentiek mind egy szálig rendkívüli jelentőséggel bíró kiadások. A bölcs előrelátás biztosan meghozza gyümölcsét és egytől-egyig megtérül minden egyes (látszatra f.ságokra) elköltött forint. Van ugyan néhány pesszimista előjelzés arra, hogy sokszázezer munkanélküli lesz, meg erősen zsugorodni fog a gazdaság (meg az ezzel járó jólét), de semmi gond, karikalábú focistáink nyelhetik a sörkorcsolyát miután visszaérkeztek szíriai társasútról, ahol jól elbeszélgettek a moszuli érsekekkel. Hazafelé, ahogy fordul a gép, a megbillenő szárnyak alól előtűnnek a líbiai partoknál várakozó 650.000 migráns (by Szijjartó) sátrai. Jaj Istenem! Lesz mitől rettegnünk. Ismét.

Várom a fekete autót.