Ha ifjabb olvasóimnak esetleg nem ugrana be: a címben említett „Gerő” a Rákosi-rendszer egykor második legnagyobb emberét, kommunista politikust, a szovjet Belügyi Népbiztosság tisztét: Gerő Ernőt jelenti. Aki az ötvenes évek elejére kitalálta és kiépítette az ún. „K-vonalat”. (Ne tessék megijedni, a nagy K nem egy bizonyos szolgáltatást nyújtó hölgyet, hanem „közigazgatásit” jelent.) Ezt, a Rákosi- és Kádár-korszakban csak suttogva emlegetett, az állami szervek és intézmények fejeseihez bekötött és az ezredfordulóra teljesen elbontott közvetlen telefonvonalat telepíti újra most a narancsrezsim…
A Magyar Közlönyből derült ki nemrég, hogy – többek között – az államigazgatási és rendvédelmi szervek, kormányhivatalok, kormányzati közigazgatási szervezetek és – most tessék vigyázni, hogy ne tessék túl nagyra tátani a szájat! – KÓRHÁZAKAT titkos, vezetékes telefonvonal köti majd össze. A rendszerbe bekötött állomásokat sok százmilliós közpénzből az érdekes nevű Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (elsőre az „infokommunikációs” helyett „ifjúkommunistát” akartam gépelni…) köti majd össze.
Hogy a II. világháború után a fontos embereket és szervezeteket egy akkor még ritka lehetőséggel közvetlen kapcsolatrendszerbe vonta össze a diktatórikus állam, még csak-csak magyarázható. Ám, manapság, amikor olyan szinten van a kommunikációs kapcsolatok oda-vissza „meghekkelése”, hogy az egyik nagyhatalom minden további nélkül „belenyúlhat” egy másik választási eredményébe, mi a firlefrancnak egy ilyen – nos, az rejtély. Fideszék ezek szerint annyira nem bíznak már senkiben és olyan és annyi K… fontos (no, itt már a kipontozott részbe bele lehet gondolni azt a bizonyos hölgyet) titkuk van, hogy megirigyelték Gerő Ernő – kényszer szülte – ötletét.
Persze, az is lehet, hogy a mostani „okosságot” az szülte, hogy éppen az első Orbán-kormány regnálása előtti hónapokban szüntették meg az utolsó K-vonalat, így jelenlegi ártunk és ormányunknak (és persze fejeseinek) hiányérzete van. Talán fontosabbnak, erősebbnek tartják majd emberei magukat, ha ilyennel rendelkeznek. Ugyanis anno szimbólummá „nemesedett” a K-vonal: akinek ilyen volt bekötve az irodájába (állami és pártvezető, fontos funkcionárius, kijáróember, gyárvezető, főszerkesztő) az már volt VALAKI.
Az az igazság, hogy magasról letojnám az egészet: ha a mai elvtársak ezzel akarnak domborítani, idáig jutottak gondolkodásban, akkor telefonálgassanak a modernebb rendszereknél tutira sokkal bizonytalanabb, drágább és sérülékeny K-vonalukon és közöljék egymással a más módon nem közölhető kurvafontos (a végére csak leírtam!) infóikat. Egyetlen dolog zavar: mégpedig, hogy mi a fityfenének kötik be a kórházakat a rendszerbe?
És vajon sikerül-e elintézni, hogy abban a bizonyos grazi egészségügyi intézményben is legyen ilyen???
