Minden, amiről beszélni kell...

Minden, amiről beszélni kell...

Én, az ősmagyar!

2018. június 07. - A Polgi

rett.jpg

Emlékszem amikor a gimnáziumban tanultam József Attila versét. Mennyire megrökönyödtem azon, hogyan lehet magyar költőnek azt, aki így ír magáról.

Anyám kún volt, az apám félig székely,

félig román, vagy tán egészen az.

Anyám szájából édes volt az étel,

apám szájából szép volt az igaz.

Ne akadjatok már ki. Legyen felhozva mentségemre, hogy még kiskorú voltam és tudatlan. Ó, mennyire büszke voltam saját magyarságomra. Sötét haj, barna szem, kreol bőr. Igazi ősmagyar. Néha még attól is féltem, hogy lecigányoznak. De ismét mondom, tudatlan voltam és kiskorú. Most, hogy elért a legszebb férfikor – jaj milyen szép kifejezés az idősödő krapekokra – kíváncsi lettem. Vajon mennyire vagyok ősmagyar. Van egy lehetőség, ahonnan ezt megtudhattam. Egy DNS vizsgálat a MyHeritage.com oldalon. Befizetsz 90 dollárt és már küldik is az egységcsomagot. A száj nyálkahártyájáról kell ledörzsölni egy fültisztító pálcikával az anyagot és utána postázni Houstonba. E-mailen kaptam meg a választ, ami így szólt. Béla etnikuma: 72,8% kelet-európai, 12% ír, skót, vagy walesi, 12% balkáni, 2% angol és 1,2% finn.

Mi van? Megdöbbentem, mint annak idején Szegedi Csanád!:)

Hogyan lehetséges az, hogy a hajdúsági tollfelvásárló családból származó anyám vagy a gönci parasztcsaládból származó apám valamelyikében 14 százaléknyi brit szigetországi vér van? Edda húgom, nagy a gond! Ilyen vérvonallal hogyan tudnék jó szívvel közreműködni még egy magyar világra hozásában? Hiszen ezek szerint én sem vagyok az!

Egy jó barátom Kazahsztánban él. Egyszer megkérdezett egy kazahot, hogyan lehetséges az, hogy az egyik helyinek lefelé görbül a mandulavágású szeme, a másiknak pedig felfelé?

Az öreg kazah azt mondta. Rajtunk mindig keresztülmentek a népek. Amikor jöttek a mongolok az asszonyok megijedtek és futottak fel a hegyekbe. Amelyik nem volt elég gyors, azt utolérték. És lett egy felfelé görbülő mandulaszemű gyereke. Később jöttek a kíniak. A nők féltek és menekültek fel a hegyekbe. Amelyiket utolérték, annak lett egy lefelé görbülő mandulaszemű gyereke. Hát ilyen egyszerű ez.

Ez lehet vajon a magyarázat az én etnikumomnak is? Vasbordájú Edmund neve Magyarországon kevésbé ismert, ahogy fiai, Edmund és Eduárd alakja is csak kevesek érdeklődését kelti fel. Ha viszont azt mondjuk, a két herceg éveken át élt Szent István udvarában, egyből izgalmasabb lesz a történetük. Lehet, hogy ők kergették meg ősanyámat?

És veletek mi van? Van közöttetek olyan, aki igazi etelközi etnikum?

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://apolgi.blog.hu/api/trackback/id/tr5814029362

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása