Sok embernek nem jön be ez az O1G logó. Én nem csak az idősebbekről van szó. Beszéltem huszonévessel és beszéltem politika iránt érdeklődő tizenévessel is, aki azt mondta, hogy ez sok. Gusztustalan. Én magam is így gondolom. De! Minden szerveződő mozgalomnak szüksége van egy szimbólumra. Olyanra, mint pl. a Coca-Cola piros-fehér jele. Bármerre mész a világba, ha meglátod ezt a szimbólumot és Cola függő vagy, már fordulsz is be a boltba, hogy megvedd kedvenced. Magyarországon mindig, minden másképpen történik. Máshol volt rendszerváltás, elszámoltatás, ügynöklisták nyilvánossá tétele. Hazánkban sokan azt gondolják, hogy gengszterváltás történt. Az politikai eliteket lepacsiztak egymással és akinek eddig politikai hatalma volt, az minden felelősségre vonás nélkül átváltotta a kapcsolati tőkéjét gazdasági hatalommá. Na ezért van az, hogy nálunk nem lesz olyan szimbólum, mint az amerikai polgárjogi mozgalomnál a „Fekete Párducoknál” a kifejező fekete ököl. Természetesen voltak olyan országok, ahol a helyi mozgalmak átvették ezt a bevált jelképet. Így lett a Milosevic diktatúra ellen küzdő Otpor (ellenállás) nevű mozgalomnak a logója (kis átalakítással) a fekete ököl. Egy este többszáz falra fújták anno a belgrádi fiatalok a fekete öklöt. Sőt, akik csatlakozni akartak az ellenálláshoz, azoknak feladatként jelölték ki, hogy Belgrád utcáin, terein, minél több fekete öklöt fessenek különböző helyekere. A csatlakozni vágyók ezzel is bizonyítothatták elkötelezettségüket, illetve az Otpor így próbálta kiszűrni azt, hogy soraikba a Milosevic-rendszer ügynökei beépüljenek.
Hogy mire volt jó elcsúfítani a várost? Abban az időben Milosevic és titkosrendőrsége mindenkit rettegésben tartott. Egymást jelentették fel a szomszédok. Az emberek féltették családjukat, féltették a megélhetésüket, féltek egymástól. A graffitik mégis reményt adtak. Azt az érzést keltették, hogy valami nagy és jól szervezett dolog készül. Így van ez az O1G feliratokkal, matricákkal, hóba taposott nyomokkal is. Értem én azt, hogy gusztustalan, de a magyar ellenzéki politikusok annyira bénák, hogy még egy logóimportot sem tudtak elkövetni. Ez maradt. Kicsit savanyú, kicsit balga, de a miénk!
Alpári, és mégis működik! Reményt ad azoknak, akik még hisznek abban, hogy lehet változás. Hogy nem csúszunk keletre az európai útról. Hogy nincs két valóság. Érzik ezt a kormánypárti agytrösztök is, de nem találják (még) az ellenszerét. Hatalmi szóval sepertetik rá a havat a parkba taposott O1G-t formázó lábnyomokra. De ez már nem elrettenést vált ki, hanem mosolyt. A vég kezdete az, mikor egy politikus vagy politikai rendszer önmaga karikatúrájává válik. Mert amin nevetnek az emberek, attól már nem félnek!