Miért kell nekünk atom, amikor Európa boldogabbik felén leszerelik az atomerőműveket? Valóban csak az oroszokkal való mutyi az, ami hajtja a Orbánt? Kinek jó ez? Európában így csinálják:
Németországban a fukusimai balesetet követően döntés született az atomerőművek gyorsított ütemű bezárásáról, ami által az utolsó német reaktort 2022-ben le kell majd kapcsolni. A kormányzati döntés szerint, az atomenergia helyett a megújuló energiaforrások számára kell biztosítani nagyobb teret. Vajon ez hogyan történik? Erre fogok most felhozni néhány önkormányzati példát.
Az 1600 lakosú bajorországi Bidingenbe a lakosok nagy része mezőgazdasági és erdészeti területen dolgozik, ezért a város számára a gazdasági lehetőségek és a bevételi források korlátozottak. Franz Martin polgármester a következőképpen írta le a helyzetet: “Bidingen eladósodott és az új bevételi források megteremtésének lehetőségei beszűkültek. A megújuló energiaforrásokat felhasználó erőművek építése számunkra gazdasági perspektívát jelent. Szerettünk volna tevékennyé válni ezért támogattuk egy, a város által üzemeltetett szélerőmű megépítését. A szélenergia segítségével nem csak adósságainkat csökkentjük, de a környezetünket is védjük”. Bajorország első városi tulajdonú szélenergia rendszerét 2014 nyarának elejére valósították meg. A beruházás ugyanakkor kockázatokat is rejtett magában, ahogyan azt a polgármester is leszögezi: “Összességében 47 millió eurót fektettünk az infrastruktúra kialakításába, valamint a szélerőmű megépítésébe és csatlakoztatásába. A várt 610.000 Eurós éves bevételt a kamatfizetés és a működési költségek csökkentik, így a nettó nyereség 150.000 Eurót ér majd el”. Ha Wildpoldsried tájképét nézed, a szélenergia használata nyilvánvalóvá válik. Számos háztetőn napkollektorokat és fotovoltaikus rendszereket látni, sok gazdálkodó pedig helyi forrásokkal működő biogáz erőművet használ. Emellett három kis vízerőmű biztosítja az állandó villamos energiát. Ezek a kombinált megújuló energia megoldások nem csak a wildpoldsriedii lakosok áramigényét elégítik ki, hanem ezt 250 százalékkal meg is haladják. A polgármester, Arno Zengerle így nyilatkozott: “A gyakorlatban a klímavédelem kizárólag a lakosok részvételével valósulhat meg. A lelkesedés és az elkötelezettség kulcsfontosságúak, míg külső nyomásgyakorlással semmit nem lehet elérni”. A megújuló energiák segítségével a város az egy főre jutó németországi átlag CO2 kibocsátás több mint felét takarítja meg. A sikertörténet pár helyi és odaadó lakossal kezdődött. 1999-ben Wendelin Einsiedler gazdálkodó 30 szomszéd és barát segítségével civilszervezetet alapított, mely a szélenergia hasznosításával bevételképzést és a környezet védelmét tűzte ki céljául. Ehhez a projekthez a szükséges befektetés 25 százalékát a wildpoldsriedii polgárok finanszírozták, a hiányzó összeget pedig Bajorország és bankok biztosították. A projekt nagy sikerére való tekintettel 2002-ben a lakosság egy másik szélparkot is megvalósított és a szomszédos települések is számos szélerőművet állítottak fel. Ma több mint 180 wildpoldsriedi lakos vesz részt a szélprojektekben, amelyek évente 13 millió kilowatt óra villamos energiát termelnek. Számos önkormányzati épület, mint például a tornacsarnok és a tűzoltó állomás tetőfelületét használják a napenergia hasznosításához. Ez a stratégia a városnak további bevételeket hoz. 2020-ra a város tervei szerint a teljes villamos-energia és fűtési igényt saját maga tudja fedezni.
Egy másik megoldás a napenergia. A 2100 napsütéses órájával, Leutkirch im Allgäu Németország egyik legnaposabb települése volt 2011-ben. A város környezetvédelmi menedzsere, Michael Krumböch szerint: „Ez nagyszerű lehetőség a napenergia hasznosítására”. A leutkirchi polgárok nagy elkötelezettséggel vesznek részt a napenergiához kapcsolódó projektekben. Különböző civil szervezeteket hoztak létre, amelyek együttesen tervezik és valósítják meg a projekteket. 2001 és 2008 között, a leutkirchi napenergia kezdeményezéseknek köszönhetően a városi háztetőkön hét napenergia erőmű került kialakításra. Ezek a társaságok kezdetben nagyon jól működtek, de hogy segítsék a korlátozott anyagi lehetőségekkel bíró polgárok részvételét, alapítottak egy energiaszövetkezetet, amelyben a korábbi 5.000 Euró helyett, már 200 Euró minimális befektetéssel részt lehetett venni. A 84 tag több mint 80.000 Euró kezdőtőkét adott össze. Azóta több mint 300 polgár csatlakozott és ennek köszönhetően több mint 750.000 Euró tőke kezelését bízták az energiaszövetkezetre.
A szövetkezet két nappark megvalósításában vett részt, melyek közel 8.000 kilowattnyi áramot termelnek, ami körülbelül 2.500 háztartás igényét elégíti ki.
Nagyon röviden megemlíteném a kevésbé nyugati országnak számító Horvátországot, ahol az elmúlt 5 évben duplájára növekedett a szélerőművek telepítése. Elsősorban a tengerparti települések megnövekedett áramigényét szándékozzák kitermelni. Szinte egész évben százezrek látogatják Horvátország városait, nyári hónapokban viszont három-négyszeresre emelkedik a turisták száma. Ekkor fokozott áramfelhasználás miatt, korábban gyakran volt áramkimaradás, nem bírta a terhelést a horvát elektromos szolgáltató. A korábbi években rendszeres áramszüneteket sikerült teljesen lecsökkenteni, és a nyaralók számára minden kényelemhez szükséges eszköz használatát tartósan megteremteni.
És a hazai gyakorlatról néhány mondatban:
A magyarországi szélkerekek története mindössze pár esztendős - legalább tízéves késésben vagyunk Nyugat-Európához képest. 2006-ban indult a nagy versenyfutás a környezetbarát berendezések engedélyeiért. A vállalkozók számításai szerint a 20-25 éves élettartamú tornyok ára 6-8 év alatt megtérül és ezután csak a számlát kell minden hónapban kiállítani az áramszolgáltatónak, az alaposan megtámogatott átvételi ár után. Az állam azt is vállalta, hogy 15 évig kötelezően átveszi az így megtermelt áramot. Nem csoda hát, hogy ilyen feltételek mellett négyszer annyi áramtermelési kapacitást ajánlottak fel a beruházók, mint amennyiért hajlandó az állam a megújuló energiának dukáló megemelt áramdíjat kifizetni. (A hagyományos, nem megújuló energiát használó erőművek nagyjából a felét kapják a megtermelt áramért).
A nagyszámú érdeklődő között kvóta bevezetésével igyekeztek rendet vágni. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt. szerint ugyanis a magyar hálózat legfeljebb 330 megawatt (MW) szélenergiát képes "felvenni", mivel a szélenergia nehezen tervezhető, márpedig az ingadozástól könnyen "fejre állhat" a rendszer - különösen Magyarországon, ahol nincsenek gyorsan indítható vízi erőművek.
Akinek nem jutott kvóta, az termelhet ugyan a saját szakállára áramot, de azt rosszabb esetben senki nem veszi át tőle, jobb esetben betáplálhatja a rendszerbe, viszont nem kapja meg a zöldáram utáni támogatást. „Ez olyan, mintha a vidéki tűzoltóknak három nappal előre be kellene jelenteni a tűzesetet, hogy legyen idejük a tűzoltószekérről lerakni a trágyát" - jellemzi a szélerőművek körül kialakult legújabb botrányt egy magyar szélkerékfarm tulajdonosa. Az új Ve tv. végrehajtási rendelete szerint a biomassza- és a szélerőműveknek egy hónapra előre közölniük kellene, mikor mennyi energiát akarnak betáplálni a hálózatba. A Mavir Zrt. ráadásul úgy értelmezi a rendeletet, hogy mindennap jelezni kell a másnapi termelési tervet, negyedórás bontásban. Ez bár nem kötelező, a Mavir szerint a termelők érdeke. Amennyiben az eltérés a szélerőműveknél 30 százalékkal nagyobb vagy kisebb a bejelentettnél, a termelőknek pótdíjat kell fizetniük.
Azt gondolom, hogy van mit tanulnunk...
