A magyar GDP dinamikája 2018-19-ben 5% körülire, az EU-ban az egyik leggyorsabbra emelkedett. A gyors növekedés részben az EU-transzferek meglódulásának; részben a korábban még kedvező világgazdasági konjunktúrának, majd a romló konjunktúra közepette is magára találó iparnak és várakozáson felül teljesítő szolgáltatási exportnak; részben a belföldi keresletélénkítő intézkedéseknek, ezen belül főleg az adócsökkentéssel kísért bérmegállapodásnak volt köszönhető.
A gazdasági sikerességet joggal nevezhette a konzervatív politika előfeltételének Orbán Viktor miniszterelnök kedden Rómában egy konferencián. A kormányfő azt mondta, a gazdasági siker az egyetlen módja annak, hogy a nemzeti konzervatív, illetve kereszténydemokrata vezetők „túléljenek”. Ha egy konzervatív politikai vezető hibát követ el, és a gazdasági mutatók csökkennek, másnap reggel „megölik” – mondta. Orbán ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarországon a gazdaság évi 4-5 százalékkal bővül, a munkanélküliségi ráta 3 százalékra mérséklődött, és az államadósság is csökken.
Azt már csak találgatni lehet, hogy mire is gondolt a „megölés” alatt. Ha GKI előrejelzését nézem, akkor 2020-tól egyértelmű lassulás várható, mely feltehetőleg 2022-ig (az EU-támogatások alacsonyabb szinten, de újrainduló folyósításáig) folytatódni fog. Ennek oka az EU-támogatások kifutása mellett az erőltetett keresetemelés fokozatos kifulladása, a rosszabb világgazdasági konjunktúra, s nem utolsósorban a magyar modell szerény versenyképessége. Végeredményben a GDP növekedése a GKI előrejelzése szerint 2020-ban 3,2% lesz. A foglalkoztatás már csak kissé, a 2019. évi 0,8% után 2020-ban legfeljebb 0,5%-kal nő, a munkanélküliség 3,5% körül marad, ami a közmunkások beszámítása esetén is kedvezőbb az EU átlagánál. A GDP-arányos költségvetési deficit törvényben előirányzott 2019. évi 1,8%-a elérhető, a 2020. évi 1% megvalósítása azonban kétséges, 1,3%körüli ráta valószínűbbnek látszik. Az infláció a 2019. évi 3,3% után 2020-ban is meg fogja haladni a kormányzat 2,8%-os prognózisát, a GKI 3,5%-ra számít. A forinteuró-árfolyama éves átlagban a 2018. évi 319 után 2019-ben 325, 2020-ban 335-340 lesz; ez két év alatt körülbelül 6%-os gyengülés.
Még mielőtt pártossággal vádolna bárki is, nézzük az MNB előrejelzéseit. Az MNB prognózisa szerint a jövő év átlagában 3,6 százalékos lesz az infláció és 3,7%-os a GDP bővülése.
Nos bármelyik előrejelzést olvasom, mindkettőben egyértelmű a gazdasági mutatók csökkenése. A GDP a várt 4,9%-ról 3,2%-3,7%-ra csökkenhet, az infláció viszont elszabadul. 3,3%-ról akár 3,5%-3,6%-ra nőhet. A forint árfolyamáról pedig jobb, ha nem is beszélünk. Látványosan, napról-napra értéktelenedik el a magyar fizetőeszköz az euróhoz, vagy a dollárhoz képest.
Persze ez csak előrejelzés. Az is lehet, hogy tündérmese, ahogy Matolcsy úr szokta mondani. Akkor most mi van? A miniszterelnök szavait, vagy tetteit kell figyelni? Szervezzünk békemenetet, vagy elég kozmetikázni a statisztikákat? Teljesen meg vagyok zavarodva.
