Elmúltam ötvenegy. Megéltem már néhány dolgot. Az egyik legbrutálisabb élményem a katonaság volt. Elszörnyedve látom a közösségi oldalon, hogy kommentelők néha olyan marhaságokat írnak le, hogy puhány a mai fiatalság, elkényelmesedtek, tiszteletlenek és ezért ismételten be kellene vezetni a sorkatonaságot. Ott majd megtanítják őket kesztyűbe dudálni! Mintha ezek az emberek elfelejtették volna, hogy az összes szemétséggel, aljassággal, árulással a sorkatonaságnál találkoztak először. Vagy pont ezért, mert igenis emlékeznek, ezért legyen a mai fiatal srácoknak is egy jó szemét élménye?!
Pesti gyerekként bajai laktanyába kellett vonulnom. Térképen nincs olyan messze ugyan, viszont borzasztó a közlekedés. Még ma is három és fél óra vonattal!
Ez a másfél év nekem 3 részre osztódott:
- Az első hat hónapban kopasz katona voltam, akit naponta megszégyenítettek.
- A második hat hónapban gumi katona volt a nevem. Akkor már csak hetente volt valamilyen szívatás, és ha olyan lett volna a habitusom, akkor már akár én is alázhattam volna a frissen vonultakat.
- Az utolsó hat hónapban, mikor öregkatona voltam, sem én, sem a velem vonultak nem csináltak semmit.
Ellopott másfél évet a hatalom az életemből. Akkor, mikor a legkreatívabb lehettem volna, vagy legfogékonyabb a szépre és a jóra. És tudjátok mit tartottam a legmocskosabb dolognak a katonaságnál? Azt, hogy tudatosan fordították egymás ellen a pesti és a vidéki fiúkat. Baján a tisztesek (őrvezető, tizedes, szakaszvezető) csak szabolcsi srácok voltak. Akiknek pedig parancsokat osztogattak, a honvédek pedig szinte kizárólag pesti fiúk voltak. Életemben először ott tapasztaltam meg azt, hogy azért kerültem szivatóágra, mert Pesten születtem. Mindegy volt, hogy rózsadombi, vagy újpesti volt valamelyikünk, mindannyiunkat nagyképű, pökhendi, vidékieket mélyen lenéző pesti köcsögöknek gondoltak.
Azt gondoljátok, hogy véletlen volt ez a leosztás? Én is így gondoltam addig, ameddig meg nem kérdeztem haverjaimat a saját tapasztalataikról. A legtöbben hasonló leosztásról számoltak be.
Később, mikor politológiára jártam, ott megismertem ennek a tudományos magyarázatát, a politikai törésvonalat.
Mi is ez? A politikai törésvonalak politikailag releváns társadalmi törésvonalakat jelentenek – a társadalomban megjelenő számos csoportkonfliktusból azokat, amelyek egy adott politikai rendszerben politikai jelentőséget kapnak. És mi kap politikai jelentőséget? Amit egy párt – jellemzően a kormánypárt - beemel a közbeszédbe. Az akkori kormánypárt, az MSZMP, több módon is megosztotta az embereket azért, hogy uralkodni tudjon rajtuk. Az egyik ilyen dolog volt a vidék – város ellentét kialakítása és ennek csúcsra járatása. Akár ilyen aljas módszerekkel is, hogy szabolcsi és pesti fiúkat zárnak össze másfél évre úgy, hogy a szabolcsiak viselik a krumplivirágot. ( Ez volt a csontszinű csillagok gúnyneve)
Kíváncsi vagyok a véleményetekre. Vajon ha elolvassátok az alábbi MTI hírt nektek mi jut az eszetekbe? Mert nekem bizony az, hogy nincs új a nap alatt. Újratöltötték a genyaság generátort...
Debrecenben beszélt a hajdú-bihar megyei ipari kamara előtt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, és az MTI szerint ezt mondta:
„Lázár János előadásában kitért arra, hogy »Budapestnek nem kellett az olimpiára ezer milliárd forint fejlesztési forrás, így abból a vidék fejleszthető«. Megemlítette a Kassát, Miskolcot, Debrecent és Szegedet összekötő négysávos autóút tervét, amelyet 2021-ig építenek meg 450 milliárd forintos hazai forrásból.”
