Kormányunk külpolitikai vergődésének nem a szervilis híradókban látható szakértők az igaz fokmérői, hanem a legnagyobb magyar fapados repülőgépjárat desztinációi. Első pillanatra meghökkentő lehet az állításom, ezért most részletezem.
Talán néhányan emlékeznek még a „keleti nyitás” politikájára. Amikor kormányunk elmagyarázta nekünk, hogy a Nyugat hanyatlik és nem csak a Nap kel fel keleten, hanem ott virrad az új jövőnk is. (Mintha apám ugyanezt az ócska szöveget hallotta volna az átkosban…) Ekkor olyan desztinációk nyíltak meg – állami támogatással – mint a kazah fővárost, Asztanát és Budapestet összekötő járat. (Csak az ínyenceknek említem meg, hogy 2019. március 20-án a kazah parlament egyhangúlag úgy határozott, hogy a város az államelnök, Nurszultan Nazarbajev tiszteletére a Nur-Szultan nevet vegye fel.) A másik hasonló a Budapest – Baku járat megnyitása volt. Hát bizony Azerbajdzsán sem a demokrácia zászlóvivője.
Ezt követte a magyar külügy balkáni kalandja. Kormányunk pályázatot írt ki a balkáni járatok megnyitására. A pályázat lényege az, hogy amennyiben nem hozzák a járatok az elvárt profitot, akkor az elmaradt hasznot a kormányzat az adófizetők pénzéből odaadja a légitársaságnak. Így juthatott el a polgár Podgoricába, Szarajevóba, vagy akár Skopjéba, oda-vissza akár 10.000 forintért. A légitársaság nem volt érdekelve abban, hogy hasznot termeljen a járat. Csak úgy dobálta a 2.990 forintos jegyeket. Az ebből összejött bevétel pedig még a kerozinra sem volt elég. De kérem, ne feledjük, amit az utazó megtakarításként élt meg, azt a másik közel tízmillió magyar embernek az adójából jótékonykodta az állam. Ez a kaland még most is megélhető, de már nem sokáig. Gruevszki szöktetése betett a balkáni nagypolitikai terveknek.
Ám itt az új sláger, emberek! 2020 közepétől olcsón lesz látogatható pl. a festői szépségű Zaporozsje. Festői, már ha szereti valaki az iparvárosok szépségét. Persze külön vonzerőt jelenthet olyanok számára, akik párás szemmel emlékeznek vissza a szovjet autóipar csúcstermékére, a Zaporozsecre.
Ugyancsak fillérekeért lesz látogatható Harkov és Lvov is. Ha felütöm a bedekkert, észrevehető, hogy szerény látnivalót rejtenek ezek a városok. Akkor meg miért?
A fapados légitársaság egyre inkább a vendégmunkások szállításából él. Eddig a magyarokat vitte Londonba, Dublinba, Dortmunba stb. Most új szintet lépett. Most az ukrán vendégmunkásokat fogja szállítani – kormánymegrendelésre – Magyarországra, az ukrán iparvárosokból.
Elsőre akár jónak is gondolható az ötlet, hiszen egy munkaalapú társadalom fejlődéséhez a rendelkezésre álló munkaerő elengedhetetlen. A tudásalapú társadalomban ez máskép van, de nálunk ez nem téma. Az olcsó ukrán munkaerő viszont letöri béreket. Ugyan miért emeljen az állami cég bármely dolgozójának fizetést? Hiszen itt van Oleg Zaporozsjéból, aki megcsinálja ugyanazt, sőt még olcsóbban is. Meglátásom szerint ez a rendszer betonba önti a munkaalapú társadalom téveszméjét és tartósítja az olcsó bérmunkára épülő (pl. autó összeszerelő üzemek) egészségtelen gazdasági szerkezetet.
Persze van jó oldala is az ügynek, már ha érdekel valakit a Zaporozsec múzeum. Mert akkor 15.980 forintért oda-vissza megússza a megtekintését célzó utazást. Ha van tagságija, akkor még ebből leugrik 20%! Hát a hülyének is megéri, nem?