A tavalyi adatok alapján hazánkban a bruttó fizetések közel fele az állam zsebében landolt. Ezzel az aránnyal kontinensünkön dobogós helyen állunk, csupán a belgiumi és a németországi elvonások haladják meg pár százalékkal a miénket.

Szakemberek körében megoszlanak a vélemények a paternalista (atyáskodó) szemlélet gazdasági irányításban való szerepéről. Én viszont kerek-perec kijelentem: ma Magyarországon egy rakat gond okozója ez a felfogás. Ugyanis nálunk az arányokat nézve hatalmas állami bevétel újraosztása jórészt a politika hovatartozás, lojalitás, uram-bátyám viszony alapján történik. (Nem beszélve a közpénzek magánzsebekbe és pártkasszákba való becsurgatásáról – illetve, javítom: beöntéséről!)

A „mi kutyánk kölykei” sokszor nem a teljesítmény, a társadalmi haszon alapján részesülnek a „keményen dolgozó kisemberektől” elvont/levont, majd szétosztott pénzekből, hanem hogy a hatalomnak tetsző módon „csaholják-e” vissza, amit a döntéshozók hallani akarnak. A felsorolhatatlanul sok társadalmi igazságtalanság egyik legdurvábbja, hogy a sok „Kovács Pistától” ilyetén elvett pénz végül az amúgy is gazdag elit zsebét tömi még jobban.

És – miközben a havi 6-8 milliót kereső kutyaütő focisták segge alá százmilliárdokért építenek üresen kongó stadionokat – a nemzeti össztermék mindössze tizede jut az egészségügyre. Ami 8 százalékkal az OECD-átlag alatt van. Hasonló arányban részesül a most már egyre inkább lebutított, kiszolgáló nemzetség felnevelését célzó oktatásunk, szemben az ezt sokkal inkább komolyan vevő Svájccal, de még Izlanddal is! Ahhoz pedig talán kommentár sem kell, hogy elborzadjunk azon adaton, hogy a durván kizsigerelt munkavállalóktól einstandolt összegekből kifizetett közkiadásokból Magyarországon a teljes szociális ellátórendszer kevesebb, mint harmada részesül!

Miért van, hogy nap, mint nap az újságok címlapján lévő milliárdos költekezések nem verik ki senkinél a biztosítékot? Talán azért, mert az felfoghatatlanul nagy pénz? Miközben az ország nagy része nem tud megfizetni egy sima 7 napos nyaralást, addig az ország másik fele minden további nélkül elhiszi-el akarja hitetni, hogy 47 ezerből meg lehet élni. A 47 ezerből, azóta 54 ezer lett, az elkövetőből (Zsiga Marcell) miskolci alpolgármesterből pedig a Szerencsejáték Zrt. kommunikációs igazgatója. Ne tudd meg mennyi pénzért! És most Őket, az 54 ezret érő embereket ismét pofán köpték. Hogy mivel

Ahogy az előbb írtam egy közmunkás, akinek 8 órás munkaidős keresete BRUTTÓ 81 530 Ft! Persze, hogy ebből is levonják a járulékokat. Marad 54 217 „jó” magyar forint. Melyről csak bizonyos, hőségtől elborult agyú pártpotentát bizonygathatja pofátlanul, hogy meg lehet élni belőle.

Ezzel szemben viszont a munkaügyi központoknál felvett és kiközvetített diákmunkások, akik ugye még tanulók, 6 órás munkájukért (sokuknak ez zsebpénz) kapnak bruttó 95 625 Ft-ot, vagyis levonások után 63 590-et. Ami a gyakorlatban szintén nevetséges, ám a közmunkásokéhoz viszonyítva aránytalan. Nem a diáktól sajnálom, félre ne értse senki! Nem azt sokallom, hanem a közmunkás pénze, az a kevés! Maximum egy szembeköpésként értelmezhető. Vajon melyik, milliókat zsebre vágó okostojás határozta meg ezeket az összegeket? Ki találta ki, hogy 6 óra több pénz mint a 8 óra?

Mert megkérdezném tőle – igazi békés és keresztény emberként, akinek azért ilyesmitől viszket már a tenyere -, hogy miként gondolta? A közmunkás gyakran egyedüli családfenntartó, hogy tudna alig 55.000 forint keresetből kijönni? Ennyi pénzért ezek az emberek 8 órán keresztül szemetet szednek, utcát söpörnek, havat lapátolnak, zsákot pakolnak árvízkor, köztereket ültetnek, gyomlálnak. Szóval minden olyan kulimunka nekik jut, amit az átlag polgár rohadtul nem csinál meg, de felháborodik, ha nincs megcsinálva.  

Ezekből az emberekből, akik szinte láthatatlanok, a kormány meg még ki is szorítja a szuszt! Legyen meg a 8 óra, ellenőrzések szinte havi-kéthavi rendszerességgel. Csak, hogy még szarabbul, megalázva érezzék magukat…

Ugyanakkor a jelenlegi narancsrezsim legnagyobb támogató bázisa is az alacsonyan képzett emberekből, a kegyelemkenyéren tengődő általában tanulatlan, képzetlen emberekből tevődik össze. Mert falhoz vannak állítva, kitörési lehetőség nélkül, sokszor csak vegetálnak. A hatalom azonban dölyfös nagyúrként porig alázza, szemen köpi őket, mert tudja, hogy mozgásterük hiánya miatt, a tudatlanságuk miatt és a  szervezetlenségük miatt nem lehetnek rájuk veszélyesek.

És a dologban ez még undorítóbb, mint a botrányosan alacsony bérezésük!

Ahogyan az már kicsiny hazánkban lenni szokott…

Az egyik kézzel ad, a másikkal elvesz tipikus esete...

Ismét egy fantasztikus kormányzati döntés született, a kétkezi munkásnak most aztán nagyon jó lesz!

• Ingyenes közműcsatlakozás a magánszemélyek és kisvállalkozóknak.
• Gyorsabb ügyintézés.
  

De a pofánkba röhögés innen kezdődik! Mielőtt boldogan kezdünk bele a víz, villany, gáz beköttetéséhez előtte olvassunk utána a már kevésbé kampányolt -DE- dolgokra.

A víz és villanybekötési tevékenység a következő szigorításokat kapta:

• a megfelelő hatóságnál kell (be)jelentkezniük,
• majd egy sor kritériumnak való megfelelésen túl
• egy rakat előírást is teljesíteniük kell
• nyilatkozniuk szükséges arról is, hogy „az alkalmazott technológiához jogszabályban előírt feltételeknek megfelelnek” – bármit is jelentsen ez,
• Ja, és előírás lesz az is, hogy a villany- vagy vízszerelő lobogtassa meg a legalább egymillió (1 000 000) forintos felelősségbiztosítási igazolását is!

Ha valami hibádzik/hiányzik, a szerelőt egy évre eltiltják a tevékenység végzésétől.

Magyarországon, aki építkezik, felújít, javíttat, az pontosan tudja, hogy ma már jó szakit találni egy lottó ötössel ér fel. Aki, jó szakember, az már rég valahol Európában kamatoztatja akármennyi euróért a szaktudását, nyugodtan alszik, és ÉL. Ami, már magában is Magyarországhoz képest előrelépés.  Viszont itthon, ha valaki ma talál végre, 20 ismerős megkérdezésével, nagy nehezen egy jó szerelőt - aki tényleg ért a vízhez, áramhoz-, na most Őt csinálja ki a kormány.

Az egész mögött viszont egy kérdés ott villog, hatalmas nagy piros betűkkel!!!

A GÁZSZERELŐKRE MIÉRT IS NEM VONATKOZIK AZ ÚJ SZABÁLYOZÁS?

Mindjárt az elején szeretném elmondani, hogy nem vagyok fociellenes, de jobban örülnék annak, ha a miniszterelnök kedvenc sportja a sakk, vagy a lengőteke lenne. Azt már tudom, hogy Magyarország bármit meg tud rendezni, kivéve focivébét, mert ahhoz nincs elég stadion! De lesz! Meg a környéken is! De fasza!

A kormányzat egy szlovák másodosztályban szereplő csapatnak a Komáromi Football Klubnak ad nagyjából 1,8 milliárd forintot stadionfelújításra!!! 

Ezen kívül 413,2 millió forintot kap a Székelyföld Labdarúgó Akadémia és az alközpontjai. A pénzből a hiányzó működési költségek fedezése mellett új műfüves pályák is épülnek majd.

Mi van??? Ja, hogy így működik a sportmanipuláció!

A sportpropaganda értékét a 20. században Mussolini ismerte fel. Az 1938-as focivébé döntőjébe a „győzelem, vagy halál” jelmondattal küldte az olasz válogatottat. Az eredmény Olaszország-Magyarország 4:2 lett. A győzelem után Mussolini ezt mondta: a sportolók magukban hordozták a fasiszta értékrendszer eredményeit: a harmóniát, a rendet, a fegyelmet és a bátorságot. A kommunista diktatúrákban inkább a tömegsport irányába mozdultak el a politikusok. A „sport mindenkié” elvnek megfelelve igyekeztek a lakosságot az optimális fizikai állapotba hozni (egy újabb harc kitörésére készülve).  A sporttal kitűnően tudták gerjeszteni az idegengyűlöletet és így manipulálni a tömegeket.

1952-ben a Helsinki olimpián Magyarország a 16 aranyérmével az éremtáblázat harmadik helyén végzett. A Szabad Nép vezércikke ezt így kommentálta: „ A magyar sport nagyszerű eredményeinek ugyanaz a magyarázata, mint a szovjet sportragyogó olimpiai rajtjának, a dolgozó nép felszabadulása ezekben az országokban. Vaknak kell lenni annak, aki nem látja az összefüggést az új szocialista városok építése és a tizenhat olimpiai bajnoki érem között”.

A magyar fociválogatott tehetségesnek mondott kapitánya, Dzsudzsák 2010-ben ezt nyilatkozta: hidegen hagyja a politika, de szívesen szerepel a Fidesz plakátjain, ha ezzel ráirányíthatja a figyelmet a sport, a labdarúgás jelentőségére. „Nekem mindegy, ki van hatalmon, ha végre épül Debrecenben vagy Budapesten stadion, amiben a Loki vagy a válogatott európai körülmények között szerepelhet”

Eddig hét futballstadion épült fel 2010 óta, időrendben az első Felcsúton, aztán Debrecenben, Ferencvárosban, Gyirmóton, Szolnokon, Mezőkövesden és végül Balmazújvárosban. A végső szám persze ennél sokkal nagyobb lesz, az aktuális tervek szerint összesen 32 stadionberuházás valósulhat meg 2020-ig! A nézőszáma egy-egy meccsnek tragikus! Ha már a kutyát sem érdekli a magyar foci, akkor a kormány akár bérbe is adhatná mindenféle külföldi diktatúráknak a stadionokat. Azok szeretik alternatív célra felhasználni az arénákat. Pinochet hatalomra jutása után koncentrációs táborrá alakíttatta a santiagói stadiont és negyvenezer ellenzékit gyűjtött be oda. Mao és Kadhafi nyilvános kivégzéseket rendezett a stadionokban. A legmorbidabb,a beteg lelkű az Egyenlítő-Guinea diktátor  Nguema volt, aki 1975 karácsonyán 150 politikai foglyot állíttatott kivégző osztag elé a Santa Isabel focistadionban úgy, hogy a vicc kedvéért Mikulás-ruhába öltöztette őket.

kiemelt kép: index.hu

A politikában nem történnek csak úgy a dolgok.

Nem megy oda egy erdélyi amazon a felcsúti szurkolótábor közepébe azért, hogy sípoljon. Nincs ott mindjárt két tévéstáb kamerástól, riporterestől, aki mindjárt kérdezgeti a lányt, hogy vajon mi is a baja a miniszterelnökkel?

Vagy mégis?

Ha az első feltételezés az igaz, akkor Habonyék valamit elkúrtak. Nem az elvárt diskurzus folyik. Nem arról beszélnek a felcsúti ultrák, hogy a Soros odaküldött valami álcivil ügynököt, aki kajánul nevetve fújta a sípot. Azzal van elfoglalva az internet népe, hogy ki az gyökér, aki hajánál fogva vitte le a földre a lányt. Meg azzal, hogy ki lehet az a zokni-szandál kombós nyugger, aki még bele is rúgott?

Túltolták a biciklit?

Vagy esetleg tényleg született egy erdélyi Zsandark? Aki valóban nem ért a focihoz. Különben honnan a fenéből tudná, hogy nem ülhet be az alcsúti szurkolók közé?! És tényleg lenyomta az egész kiherélt magyar ellenzéket?

Ráadásként ellopta a show-t! Hiszen ezzel van tele fészbúk. Ez jön le a híradóból. (Már amelyikből!!)

Politológusok még próbálkozni fognak megmagyarázni az Orbán-beszéd mögöttes tartalmát, de senkit nem érdekel. Az erdélyi Zsandarkról akarnak hallani az emberek, aki egyedül ment be az oroszlánbarlangjába.

Amikor a sződligeti képviselő-jelölteket kerestem különösen nagy gondot fordítottam arra, hogy a lakosságot minél inkább reprezentálja a testület. Gondolok itt arra, hogy legalább annyi nő kell, hogy legyen benne, mint amennyi férfi. Legyenek benne fiatalok, középkorúak és idősek is. Legyen elméleti és gyakorlatias tag is. Sokan azt gondolják az önkormányzati munkáról, hogy valami piszok száraz dolog. Összeülnek a képviselők és vitatkoznak olyan keveseket érdeklő ügyekről, mint az adókintlévőségek, vagy arról adjanak-e tulajdonosi hozzájárulást az útbontáshoz, és ha igen, akkor milyen feltételekkel. Ez többé-kevésbé igaz is.

Azért vannak olyan üdítő kivételek is, mint dr. Gergely Kitti pénzügyi bizottsági tag és Ritzl Gergely képviselő szerelme.

Egy évzáró ünnepi vacsorán a sződligeti Üvegház étterembe hozta úgy a sors, hogy egymás mellé ültek, majd a gyorsan érkező téli sötétségben a lovagias Gergő hazakísérte Kittit. Milyen rendes srác - gondoltam - és nem is foglalkoztatott tovább a dolog. Később már azt vettem észre, hogy egyszerre érkeznek, és együtt mennek el a bizottsági ülésről. Egy éve pedig bejelentették az eljegyzést és az összeköltözést. Szombat reggel pedig már házastársként ébredtek!

Nagyon sok boldogságot kívánok nektek!

 fotó: Bányavári Pál

Gyászba borult már a város, kikapott a Ferencváros!

Lakótelepi gyerek voltam. Imádtam a focit. Nem is volt nagyon más választás, mert Újpalotán csak dühöngőket építettek. Ez a neve a magas, drótfallal körülvett betonos focipályáknak. Odavoltam a Fradiért. Kijártunk meccsekre is. Általában kettős rangadókra a Népstadionba. Meccs után szedtük az üveget. A visszaváltónál a sörösért egy forintot, a borosért két forintot adtak. A nagy szám az volt, ha pezsgőst találtunk, mert azt öt forintért vették vissza. Persze, hogy ciki volt üvegekkel teli, csörgő nejlonszatyrokkal haza buszozni, de így tarháltuk össze a belépőre valót a következő meccsre. Persze focizni is akartunk. Elhittük, hogy akár focista is lehet belőlünk. Emlékszem, hogy elmentünk az Üllői útra, hogy jelentkezzünk a gyerekcsapatba. Csalódás volt, mikor átküldtek minket az Éles sarokhoz, hogy ott van a gyerekcsapat edzése. Csalódásunkat növelte, hogy egy földes pályán edzettünk télen, nyáron. Télen bokáig süllyedtünk a sárba. Szó sem volt arról, hogy szerelést kapjunk. Mindenki a saját mackójában nyomta. Anyám idegbajt kapott, mikor megjöttünk az edzésről. Egy évig bírtuk, majd feladtuk. A haverokkal átmentünk Újpestre a Tábor utcába. Ott volt a Duna cipőgyár sporttelepe. Játszottunk bajnokságban, stoplist kaptunk és Duna cipő feliratú mezt. Ha nyertünk az edző mindenkit meghívott egy hagymás zsíros kenyérre a helyi büfébe. Boldogok voltunk!

És továbbra is jártunk a Népstadionba. Nyilasiért, Törőcsikért, Ebedliért. Mekkora ászok voltak. Ebedli soha nem gyűrte be a nadrágba a mezt! De nagy királyság!

Tegnap elmentem a haveromért. Sportbuzi. Csak sportcsatornákat néz. Oda kapcsolt a Fradi tévére. Nem győztem csodálkozni. Úgy beszéltek a játékosokról, mintha félistenek lennének. Úgy vágtak be képéket róluk és olyan zenét tettek a bevágás alá, mintha világsztárokról beszélnénk. És iskolás gyerekeknek osztogattak ajándékokat. Autogrammos mezt, labdát, meg a fene tudja még miket. Néhány játékos még arról is beszélt, hogy igaz, hogy itthon kikaptak a Midtjylland nevű „világklasszis” Dán csapattól, de majd a visszavágón megmutatják. Sikerült. Midtjylland-Ferencváros 3-1 (összesítésben 7-3).

Annyi a költségvetése ennek a csapatnak, mint egy 15.000 lakosú városnak. 4 milliárd forint évente. Ennek ellenére a Fradit a következő csapatok búcsúztatták 2014 óta:

• Rijeka (horvát, kettős győzelemmel)
• Zeljeznicar (bosnyák, kettős győzelemmel)
• Partizani (albán, két döntetlennel, 11-esekkel)
• Midtjylland (dán, kettős győzelemmel)

Tudom, hogy ebben az országban tízmillió ember ért a focihoz, de bevallom, én nem értek hozzá. Állítólag Puskás mondta azt, hogy:” kis foci, kis pénz, nagy foci, nagy pénz” Valószínűleg egyetértünk abban, hogy Puskás értett hozzá. Akkor vajon miért nem lehet ezt az elvet, így alkalmazni a mai focira: Szar foci, szar pénz! Hogy a büdös francba lehet az, hogy havi bruttó 8 millió forintot keres egy ferencvárosi játékos?

Tudjátok mi az OLAF? Nem, nem egy IKEA bútor márkaneve! Még csak nem is egy norvég kisváros.

Az OLAF az Európai Csalás Elleni Hivatal. Igen, ez egy brüsszeli intézmény, amelyik azt vizsgálja, hogy az elnyert uniós pénzeket hogyan használják fel. Van-e nyoma lopásnak, csalásnak? Na mit gondolsz, vajon az elmúlt fél évben mennyi eljárást kezdeményezett az OLAF Magyarországon?

- 2017.01.24-én a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból, valamint a Nyugat-dunántúli Operatív Programból támogatott 17 projektben tapasztalt visszaélést!

-  2017.01.31-én a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból támogatott 30 projektben tapasztalt visszaélést!

- 2017.04.26-án a Társadalmi Megújulás Operatív Programból 14 projektben tapasztalt visszaélést!

- 2017.05.30-án a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból támogatott 1 projektben tapasztalt visszaélést!

- 2017.06.12-én a Gazdaságfejlesztési Operatív Programból, a Közép-Magyarországi Operatív Programból, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programból összesen 6 projektben tapasztalt visszaélést!

Alig fél év alatt, összesen 68 uniós pályázatnál történt valamilyen csalás! Legalábbis ennyit derített ki az OLAF.

Tudom, hogy a legtöbb embert ez kurvára nem érdekli. Ugyan, mit számít – mondják - nem a mi pénzünk!

Egy másik szokásos reakció pedig így szól: Minden politikus lop! Loptak a szocik is! Azok sem voltak jobbak! Akkor meg nem mindegy, hogy ki van hatalmon?

Hát öregem elszomorítlak. Ameddig így gondolkodsz, ameddig nem veri ki nálad a közpénzlopás a biztosítékot, addig nem leszel európai polgár. Maradsz a közép-ázsiai lótolvajok szintjén. Bocsika!

Egy fideszes polgármestert (és országgyűlési képviselőt) győztem le a választáskor. Nem holmi kétharmaddal, hanem úgy istenesen. Azóta sem tudott labdába rúgni a kormánypárt ezen a településen. A fejlesztésekben már sikerült behozni azt a lemaradást, amit a hozzá nem értés és a pártnak való megfelelési kényszer miatt szenvedett el a település. Hét éve töretlenül folyamatos a fejlődés. De van egy dolog amiben még nem sikerült előre lépnem. Nem akar barátkozni velünk senki! Közös projektekben együttműködni mint testvéreink, senki sem akar.

Persze örököltünk testvértelepüléseket az előzőktől. Egy erdélyi és egy felvidéki magyar települést. Akkor (és szerintem még mindig) az volt az elvárás a fidesz vezette önkormányzatoktól, hogy határon túli magyarokkal barátkozzanak testvértelepülési szinten. Tudom én, hogy ott laknak az igaz és legmagyarabb magyarok, szemben a romlott pestiekkel. Nincs ebben semmi rossz, kell ez is, de nem erről kellene, hogy szóljon ez a program. Elgondolásom szerint az lehet érdekes, ha nyitunk a világra. Ha más nyelveken beszélő, más kultúrájú embereket ismernénk meg, akik máshogy gondolkodnak, más módon oldanak meg egy felmerülő problémát. Ez sok haszonnal, tapasztalattal kecsegtet. Talán megtaláljuk a „best practice-t, azaz a legjobb, leginkább bevált gyakorlatot egy problémára. És legalább ilyen fontos az elfogadás erősítése is. Hogy megértsd azt, hogy az emberek alapvetően jók. Mielőtt kedvenc kormánypárti trolljaim migráns simogatónak kiáltanak ki igyekszem leszögezni, hogy az Európai Unió határain belül keresgetek azzal a hátsó gondolattal, hogy a testvértelepülési találkozókat ne a település adófizető polgárai állják. Léteznek erre komoly támogatással bíró pályázatok, én ezeken akarok sikeresen részt venni.

Ehhez azonban partner kell. Létezik egy EU-s oldal, egy partnerkereső. Pontosan olyan, mint a jól bevált társkereső oldalak, csak nem nőt, férfit keresel. Beütöd azt, hogy ki vagy és honnan jössz, mit akarsz, a gép pedig kidobja azt, hogy kinek az elvárásainak felelsz meg. Itt a gubanc. Szomorú vagyok, mert kurvára senkit nem érdekel egy magyar település. Van olyan település az oldalon, akinek tök mindegy honnan, csak jelentkezzen valaki. Ők egy hosszú felsorolásban, az EU szinte összes országát jelzik. Ezekben a sorokban a mi drága hazánk az utolsó helyeken kullog, vagy ott sem. Lemegyek hídba! Előbb akar egy Lajtán túli város barátkozni egy albán, bulgár, román, szlovák várossal, mint velünk, a büszke és európai magyar településsel.

Vajon én baltáztam el valamit, vagy más a gond?