A magát ZöldLigetnek nevező roncsderbi társaság ismét nagyot alakított! Egy négy évvel ezelőtti beszédemből kivágtak egy részt úgy, hogy kiragadták a szövegkörnyezetből. Az ostobaság azt a fokát is sikerült megugrani, hogy Szent István király Imre herceghez intézett intelmét úgy állították be, mintha én találtam volna ki. Ráadásként megfejelték azzal az falat rengető butasággal, hogy Beer Miklós volt váci püspöktől való mondatot is nekem tulajdonították. Íme az eredeti videó:

És íme az általam tisztességes embernek tartott Püspök úr szavai:Kattintson ide 

És most nézzük azokat - a magukat művelt középosztálybelinek gondoló embereket - akik ezeket az alapműveltséghez elengedhetetlenül fontos tényeket - mint Szent István intelmei - nem ismerik.

Sződliget, ahol polgármester vagyok, egy közel 5000 lelkes település. Sem menekültet, sem migránst, sem dinoszauruszt nem láttunk még erre kóborolni. Kétszer nyertünk eddig választást a helyi lokálpatrióta civil szervezet, a Tiszta Forrás Szövetség jelöltjeiként. Talán az országban is egyedülálló módon, olyan elsöprő többséggel nyertünk, hogy egyéb párt, vagy civil szervezet tagjai nem jutottak be a Képviselő-testületbe. Soha nem élt vissza a civil szervezetünk ezzel a felhatalmazással, sőt olyan önmagunkat korlátozó helyi jogszabályokat hoztunk, mint pl. az összeférhetetlenség szabály, amely értelmében képviselő-testületi tag, vagy annak rokona, semmilyen gazdasági szerződéses viszonyban nem lehet az önkormányzattal. 

D. Katalin és társai által üzemeltetett retrográd típusú sződligeti szennyoldalon nem először jelenik meg emeletes baromság.  

Azt ugyan kétlem, hogy ezek az agitproposok ismernék Talleyrand nevét, de az biztos hogy ugyanazt teszik, mint Talleyrand által megénekel Bourbonok, miszerint „semmit sem tanultak, és semmit sem felejtettek”.  

Az életjáradék ötletét az egyik leginkább fideszes budapesti kerület, a Belváros gyakorlatából vettem át. Nem tartom szégyennek eltanulni egy-egy jó ötletet. Ezt annyival egészítettük ki Sződligeten, hogy az életjáradéki szerződés lejárta után az önkormányzat tulajdonába került ingatlanokat, szociális bérlakásként szeretnénk hasznosítani és így segíteni a sződligeti fiatalokat. Ez az információ megjelent a helyi lapban is. 

Nem akarom megbántani a kihívóimat, sőt szurkolok nekik, hogy egy igazán jó versengés alakuljon ki a választáson. De az, amit most csináltak, az otromba hazudozás és hírhamisítás. Minket, tisztességes sződligeti embereket nem lehet becsapni ilyen szánalmas bénázással. Szégyelljék magukat!

Mától gyűlölöm a Zöldeket (is)! Mert a klímaügy csak a bevándorlás elfedésére szolgál. Ezt mindenki tudhassa. Egyébként meg: A klíma eddig is folyton változott; az emberi tevékenységnek erre nincs jelentős hatása; amúgy is halnak ki fajok tömegesen, nem nagy dolog az; az meg csak egy rémhír, hogy az embereknek ne lehetne optimális egy másik klíma is; szóval nem olyan nagy ügy ez az egész; a klímaügy politikai kártya meg nagy üzlet és valójában erkölcstelen. És ezt a főpropagandista, B. Zsolt mondta.

Majd eszembe jut a saját történetem arról, hogy hova vezetett a gyűlölködés. Húsz évvel korábban menő sportnak számított a vadvízi evezés. Néhány barátommal összefogva alapítottunk egy raftinggal foglalkozó egyesületet és próbáltuk felülni a divathullám hátára. A legnagyobb élményt adó vadvízi folyó Szlovéniában van, mégpedig a Soca. Mi is oda szerveztük az utakat. A helyi cégeknek hamarosan elege lett a magyar konkurenciából és kiszorítottak a piacról. Ekkor jött az ötlet, hogy keressünk egy másik bázist, mégpedig egy melegvizű folyót. Így jutottunk el Boszniában, az Una folyóhoz. A melegvizűt nem kell szorosan értelmezni, talán ha volt 15 fokos. Megjelenésre leginkább a szilvásváradi fátyol vízesésre hajazott, csak itt a 1-2,5 méteres volt a vízlépcsők magassága. Két autóval közelítettük meg Bihács melletti beszálló helyet. A társaim az autópályán mentek, Zágrábon keresztül és kerülve a fizetős utakat Eszéken keresztül. Napfelkeltét követően, mikor elém tárult a táj megrémültem. A délszláv háború nyomai mindenhol. Korábban azt gondoltam, hogy egy háború a regurális csapatok között folyik, ahogy filmeken látszik. Tűzérség, gyalogosok, lövészárkok és így tovább. De itt gyűlöletalapú etnikai tisztogatás történt. Az arcvonal sokszáz kilométer széles volt és házról-házra járva üldözték el a bosnyákokat a szerbek. Meglepetésszerűen történhetett, mert a kiégett házakban látható volt a berendezés, az élelmiszerekkel megrakott hűtőszekrény, a garázsban álló Zastava. Minden felgyújtva, kiégve. A környékben a rothadás édeskés szaga terjengett a levegőben. Mai napig megborzongok, ha visszaidézem a látottakat. Mikor megérkeztünk a folyóhoz két részre vált a csapat. Voltak akik a vízre tett gumicsónakokkal behajózták a folyót. Én, néhány társammal a szárazföldi munkát végeztük. Miután az evezősök elmentek, azt gondoltuk, hogy lazítunk egy kicsit. Napozunk, fürdünk, jól érezzük magunkat. Nekivetkőztünk, mikor megjelent felettünk egy helikopter. Az oldalajtó elhúzva, mögötte egy katona, aki ránk irányította a gépfegyvert. Nem tudom meddig tartott, amíg azonosított minket az autó rendszáma alapján, de nekem egy örökkévalóságnak tűnt. Soha, senkinek nem kívánom ezt az érzést.

Elszégyelltem magam. Nem akarok gyűlölni senkit. Nem akarom azt, hogy még egyszer fegyvert fogjanak rám. Békét akarok.

Vannak, aki már-már vallási áhítattal tekintenek a miniszterelnökre (vagy kampánytanácsadóira), mert hogy olyan politikai termékeket tálal az embereknek, mint a sorosozás, vagy a családok megvédése. Politikai zsenik – mondják. A valóság az, hogy ezeket az ötleteket szép szóval kifejezve kölcsönözték. Kevésbé árnyaltan kimondva lopták!

Elsőként nézzük a sorosozást! Környékünkön az első sorosozó hatalom Macedóniában volt. A sorosozás ugyanazt a célt szolgálta, mint Magyarországon: a valós belföldi problémák szőnyeg alá söprését. A Magyarországon menedékjogot kapott bűnöző, Gruevszki (volt Macedon miniszterelnök) szerint a magyar származású amerikai üzletember állt az ellenzéki szociáldemokraták által szervezett 2015-ös és 2016-os tüntetések mögött, s „természetesen” ő szervezi az Európába tartó migránsokat is. Macedónia volt az első ország, ahol 2017 elején – amikor még a Gruevszki nevével fémjelzett nacionalista párt, a Belső Macedón Forradalmi Szervezet – Macedón Nemzeti Egység Demokratikus Pártja volt kormányon – megalakult az úttörő „Stop Soros” szervezet. A mozgalom célja az volt, hogy „megtisztítsák” a közéletet azoktól a sorosistának bélyegzett civil szervezetektől, amelyek a kezdeményezők szerint nem hagyják szóhoz jutni a „becsületes” mozgalmakat. A sorosozásba Gruevszki is beszállt, ő azzal vádolta a civil szervezeteket, hogy külföldi segítséggel meg akarják dönteni a nép által nagy többséggel megválasztott kormányt.

A hazai valósággal való párhuzam, nem csak a véletlen műve lehet! Ne feledjük, hogy 2017. szeptember 28-án Orbán Viktor magánrepülőgéppel meglátogatta Gruevszkit a macedóniai Ohridban magánszemélyként. Három órát tárgyalt vele, majd egy helyi választási kampány részét képező sajtótájékoztatón nyilvánosan is kifejezte támogatását.

A családtámogatási alapötlet Lengyelországban jelent meg három évvel ezelőtt. Az ellenzék érezte a csapdahelyzetet, hiszen így nyilatkozott a kormánypárt tervéről: „Ha átviszik (a Család 500+ programot), akkor a szociális legitimitásuk olyan nagy lesz, hogy a baloldal helyzete egészen siralmassá válik”  A lengyel miniszter ismertetője szerint a lengyel minmálbérrel számolva az egy- és kétgyerekes családok jövedelmén harmadával, a három gyermekes családok éves bevételén 55 százalékkal javít az intézkedés. És természetesen a kivándorlás miatti népességfogyás megállítását várták a programtól. A lengyel kormány 278 ezer új gyermek születését várja 2026-ig, ami a 2016-os 1,3-as születési rátát 1,6-ra emelné meg.

A Család 500+ programot 2016 decemberében a lengyel választók 41 százaléka támogatta. Ez a szám a választási kampány idején elérte a 75 százalékot. A kiemelkedő támogatottság annak is köszönhető, hogy az ellenzék politikai csapdába került, és nem kritizálta látványosan a programot. Az ellenzék a program elfogadása után azt javasolta, hogy a programot terjesszék ki minden gyerekre, tehát az első gyermek támogatására is. Valamint kritizálták a programot azért is, mert a tehetős családok is részesülnek a támogatásból. „Ez nem szociális segély, hanem családtámogatás. A lengyelországi születési szám emelkedését szeretnénk elérni, és reméljük, hogy a befektetett pénz egyszer visszatér a gazdaságba” – indokolta a mostanában Budapesten is gyakran elhangzó érvvel a családpolitikai program bevezetését 2016-ban Małgorzatę Wassermann – akinek magyar hangja Novák Katalin.

Persze most drága jó fideszest trolljaim előadják azt, hogy nem szégyen egy-egy jó ötletet integrálni. Nekem sincs gondom a jó ötletekkel, csak az aljas módon előre megfontolt szándékkal történő gyűlöletkeltéssel és a lopott jószág saját ötlenként való tálalásával.

Mikor a Zöld Híd korábbi elnökét (Gémesi Györgyöt) megbuktatták, a kormánypárti suttogó propaganda az volt, hogy Gémesi politikai „persona non grata”, de majd jön a mi emberük, Fördős Attila és minden rendben lesz! A kukaholding majd önti a pénzt a Zöld Hídba, kifizetve minden számlát. Mindjárt ki is nevezetek egy új nertársat 1,2 millió/hó fizetésért a cég élére. És mi lett belőle?

Meghívót kaptam. Illetve, nem is én, hanem Sződliget Nagyközség Önkormányzata. Mégpedig az Észak – Kelet Pest és Nógrád Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás (a Kedves Olvasó kedvéért Isten bizony nem írom le majd újra!) elnökétől. Ebben társulási ülésre invitál, mellékelve a tervezett napirendi témákat. Megismerhető tehát, hogy egy tájékoztató és 14 napirendi téma szerepel a megvitatandó tárgysorozatban. Vajon ki tetszik találni, hogy ezen 15 előterjesztésből mennyi az, amelyhez megkaptuk a szöveges előterjesztést? Az nyert, aki a NULLÁRA tippelt…

… ugyanis minden napirendi pontnál az szerepel a Meghívóban, hogy „az előterjesztés később kerül kiküldésre”. Megtisztelő, bár nem meglepő. Minden bizonnyal a társulási elnök úr – Vác polgármestere – megszokta, hogy településének önkormányzati üléseire rendszeresen több, sürgősséggel, később, vagy az ülésen helyben kiosztva adják át a döntéshozóknak azt az anyagot, amiről dönteni kell. Vácon ez nem probléma: a polgármestert támogató kormánypárti többség megvédi a Főnököt, ha emiatt morog az ellenzék. Most majd kiderülhet, hogy a Társulás több, mint száz településének elöljárója szintén beletörődő politikai mameluk módjára lenyeli-e itt is ezt a módszert.

Amúgy pedig nem szabad csodálkoznom, hogy nem készült el még egyetlen anyag sem a pár nap múlva megtartandó tanácskozásra. Ugyanis ezeket immár annak a váci hivatalvezetőnek és annak a váci önkormányzati apparátusnak kellene elkészíteni, amelyről a hivatalvezető asszony pár hónapja az ottani testületi ülésen hosszan és hangsúlyozottan azt ecsetelte, hogy mennyire leterhelt a város ügyeivel. Na, most még a nyakukba kapták a szemetes társulás gondját-baját, adminisztrációs feladatait is.

A társulás önkormányzatainak majd tagi kölcsön nyújtásával is be kell szállni a szolgáltató cég (Zöld Híd B.I.G.G. Kft.) működőképességének fenntartása érdekében. Hetvenmillióval. Ez fele annak az összegnek, mellyel Vác tartozik a Zöld Hídnak. Tehát, ha a tartozásnak csupán a felét behajtaná Vácról a Társulás, nem lenne szükség a többi száz településnek állnia a szükséges plusz anyagi fedezetet. Ám erről szó nincs, nem követeli keményen senki, hogy Vác perkálja le sarának legalább egy részét. Hiszen azzal – így a helyhatósági választások előtt pár hónappal – nehéz helyzetbe hoznák az ottani (még Vácon is a támadások és panaszok fókuszában álló) szemetescéget és annak tulajdonosát, az önkormányzatot. Melynek képviselő-testületében jelenleg kényelmes többségben vannak a kormánypártok.

Ja, és nem tudom, említettem már, hogy a Társulás elnöke egyben Vác polgármestere?

De ki törődik az EMBEREKKEL?

Úgy tűnik, egyelőre senki. A sok bába (hivatal, illetékes, felelős településvezető) között egyelőre a portól prüszkölő, kialvatlan gyermekeken kívül a felnőttek is elvesznek. Most legalábbis úgy tűnik, a kavicsbánya biznisz győzedelmeskedhet a keményen dolgozó kisemberek érdeke felett.

Mint ismeretes, Vác város két településrészének - Máriaudvar és Václiget - közvetlen szomszédságában egy kavicsbánya kezdi meg hamarosan a működését. Az ott élő lakosság nyugalmát, pihenéshez való alkotmányos jogát erősen sértő módon. A hatóságok pedig nem tesznek semmit, pedig a kitermeléssel, a szállítással járó zaj, a munkagépek okozta levegőszennyezés az ott élők egészségét károsítja.

Nem beszélve arról, hogy a jelentős forgalommal járó szállítási útvonal közvetlenül lakóépületek mellett vezet. Vác jelenlegi, már most elviselhetetlenül nagy gépjárműforgalma tovább nő. Miközben a megnyugtatásnak szánt „magyarázat” enyhén szólva is félrevezető. Mert úgy akarnak zajvédelmet biztosítani, hogy szerintük a Gödöllői úton dübörgő nehézgépjárművek szerintük csak „közvetett hatást” okoznak. Pedig ott kertvárosias lakó-pihenőövezet van és már most a rendeletben meghatározott érték feletti a zajterhelés! 

Az állat- és növényvilág súlyos sérelme mellett még az érintett mintegy 200 család életkörülményeivel sem foglalkozik senki. Pedig a két településrészen sok a fúrt kút, amelyek vízbázisát jelentősen károsítja a kitermelés. Václiget lakossága a vízszükségletét kizárólag ezekből a kutakból tudja fedezni, mivel itt vezetékes ivóvíz-ellátás nincs. Ők kútból nyert vízzel főznek, tisztálkodnak és mosnak. Mindezt úgy, hogy negyedóránként házfalakat, idegrendszert próbára tevő módon eldübörög pár méterre tőlük egy-egy, súlyos terhével megrakott szállítójármű, embereket, állatokat, növényeket beterítve az általa felvert porral. Egészségre ható legnagyobb veszélye a fertőzésnek van. A földben lévő kavicsmennyiség csökkentése megszüntetné azt a szűrőréteget, amely a csatornázatlan Csörög felől áramló szennyezett talajvizet tisztítja. És nem a csatorna hiánya a legnagyobb gond. Van ott egy - még a szocialista időkből itt maradt- bezárt, de nem rekultivált szemétlerakó, ami persze nem EU szabvány szerint készült. Aljzatbeton hiányában a szemetet csak úgy lepakolták a földre. Persze volt ott minden, talán még máig harcoló német katona is. Na most ez ázik és a csurgalék vize bemosódik a talajvízbe. Ez a – sok esetbe fertőző víz – most szűrőkavics hiányában került majd a családok ásott és fúrt kútjába.

Vajon ezek az emberek érdekét figyelembe vevő észérvek hatással lesznek-e a döntéshozókra? Számít-e manapság az EMBER, vagy tényleg a disznófejű nagyúr, a PÉNZ határoz-e meg mindent?

A bolondnak szája az ő romlása, és az ő beszédei az ő életének tőre.  Példabeszédek 18:7

Sokan gondolják azt, hogy ebből a példabeszédből származik az a gondolat, miszerint a kimondott szónak teremtő ereje van. Kíváncsian várom, hogy milyen kommunikációval tudja majd a kormányzat megkülönböztetni a jó migránst és a rossz migránst. Főleg akkor, ha a jó migráns nem annyira jó!

Új biznisz van terjedőben a környékünkön. Vácon és Gödön egyre csak épülnek a munkásszállók. Általában kertvárosi övezetben, mert ott van még szabad telek. A videó tanúsága szerint Székesfehérváron és épülnek a munkásszállók. Hogy kiknek?  A kormány két éve még hallani sem akart az Európai Unión kívüli nem magyar vendégmunkásokról, de másfél éve már belső Ukrajnában indított toborzókampányt. Jól olvasta! Nem Kárpátalján, hanem belső Ukrajnában. Sőt azt is lehetővé tették, hogy 90 napig munkavállalási engedély nélkül dolgozzanak egyes hiányszakmákban. Azóta többszörösére, nagyjából 20 ezerre emelkedett az ukrán vendégmunkások száma Magyarországon. Információk szerint a gödi Samsungban több száz ukrán munkavállaló dolgozik. Munka után és hétvégén szeretik kiengedni a gőzt. És nem bambit isznak, hanem vodkát. Vizespohárral, ahogy illik. Ha elfogy, kimennek a boltba utánpótlásért. Hangosak, kötekedők, mint bármelyik ittas magyar ember. Erről a kocsma mellett lakók biztosan sokat tudnának mesélni. Igen ám, de a migránstévén és óriásplakáton szocializálodott magyarnak ezt nehéz beadni. Idézek a videóból: …ezért vettem a harcikutyát. Mert egyszerűen áldatlan állapot, ami itt van. Mert aki nem magyar ajkú – és nekem ez a kormány adta a számba ezt a szót, hogy migránsok - nekem ez is migráns… Mert szeretnénk úgy élni, ahogy eddig. Az igazi magyar kulturált emberek, akik ide születtek. Próbálják magyarázgatni, hogy ezek is olyanok…Áhhh! 

https://24.hu/belfold/2019/05/03/ha-idekoltozik-90-ukran-akkor-ennek-a-teruletnek-vege/

Lehet, hogy a venezuelai, vagy mexicói melósok halkabbak lesznek? Vagy még keményebbek, mert buzog bennük a latin vér? Vajon Tóniék már dolgoznak a magyarázaton? És lesz olyan, aki beszopja? Vagy inkább kuss! Ne beszéljünk róla! Mert a szónak teremtő ereje van!

 Magyarországon járt egy svéd statisztikus. Erre azért még senki nem kapja fel a fejét. A fickót Ola Roslingnak hívják és a tényalapú gondolkodásról szóló könyvének budapesti bemutatójára jött.

Na de mi a tény? Tény az, amit tudunk bizonyítani. Amiről ellenőrizhetjük, hogy igaz-e vagy hamis, így egy szintig bízhatunk benne. Még ettől a megállapítástól sem futunk a falnak.

Rosling alaptézise:

– mi emberek általában úgy látjuk, hogy az emberiség és a világunk helyzete nagyon rossz

– mert nem tényekre alapozzuk a gondolkodásunkat. Nem olyan rossz a világ állapota, mint amilyennek gondoljuk. Amikor reggel felkelsz, bekapcsolod a rádiót, a tévét, elolvasod az újságot és információkat szerzek a világról, olyan rengeteg rossz dologról értesülsz, hogy legszívesebben visszafeküdnék. Ha kimész az utcára és végignézed a plakáterdőt, pláne besokalsz. Migránsok, háború, terrorizmus, éhínség, természeti katasztrófák – csupa negatív benyomással találkozol, az idősebbektől ráadásul állandóan azt hallod, hogy régen minden jobb volt.

Ez valóban érdekes, de nálam nem ez csapta ki a biztosítékot. Volt Roslingnak egy mondata, amit jobb ha szó szerint idézek:

„A globális klímaszakértők szerint az átlaghőmérséklet a következő 100 évben…

1. A) emelkedni fog B) nem változik C) csökkenni fog

Így szól a tesztkérdés, a helyes válasz pedig az A, amit Magyarországon a megkérdezettek 94 százaléka eltalált. Maguk tehát világbajnokok, ünnepelniük kéne! Talán, de ne hamarkodjuk el az ítélkezést! Érdekes lenne utánajárni, miért ilyen jók a magyarok ebben a kérdésben. Ha megnézzük, 20 százalékot vernek a svédekre, ami messze túl van a hibahatáron. Egyedül a hivatásos környezetvédők érnek el rendre ilyen magas találati arányt. Szoktam is mondani nekik, hogy már majdnem jobbak, mint a magyarok! Ilyenkor nevetnek, mert van egy sztereotípiájuk az országról, ami nem éppen arról szól, hogy egy elit tudástársadalom lenne”.

Jól értem? Tehát van egy olyan felszínes, általánosító vélemény a világban, miszerint ostobák vagyunk? Mi, akik 15 Nobel-díjast adtunk a világnak!? És akkor jön ez az átkozott svéd a tényekkel, miszerint a magyar Nobel-díjasokat három csoportra lehet osztani:

   - Magyar Nobel-díjasok (akkor kapták a Nobel-díjat, amikor Magyarországon éltek magyar állampolgárként, és a díjazott munkásságuk magyarországi tevékenységükhöz kötődik) (2 személy)

   - Magyarországon születtek, az emigrációban lettek Nobel-díjasok (iskoláikat és egyesek kezdeti munkájukat Magyarországon végezték, majd emigráltak, a Nobel-díjat külföldi állampolgárként kapták) (7 személy)

  - Nem Magyarországon születtek, de legalább az egyik szülő magyar származású (6 személy)

Ugye abban egyetértünk, hogy az elit - különösen a politikai elit - az aki formálja példamutatással, jogszabályokkal, kommunikációval, stb a társadalmat? A magyar politikát olyan remek emberek irányítják, mint pl. Német Szilárd. A magyar oktatást egy csődbe jutott csempekirály formálja. A magyar divatcsászárnők Rogán Cecilia és Orbán Ráhel. A magyar gazdasági elit csúcsán (nemstróman) Mészáros Lőrinc áll, aki saját bevallása szerint okosabb, mint a facebook feltalálója. Ha valóban ők formálják az emberek tudatát plakátokkal, bulvárcikkekkel, propagandával, akkor hogyan lehetséges az, hogy külföldnek az a megítélése, hogy napról – napra ostobább a magyar nép?

Nem rajongok Horthy Miklósért, de erre a kérdésre egy Horthy idézettel felelek: „vezető szerepre csak akkor igazán alkalmas valaki, ha generációkon át tisztességes, becsületes embernek nevelték”

Kilenc éve vagyok egy közel 5000 lelkes Pest megyei település polgármestere. Sok mindent megéltem ennyi idő alatt, de az következő történet engem is meglepett.

Két éve lett újítottuk fel a polgármesteri hivatal épületét. Energetikai felújítás volt, tehát új fűtési rendszert, szigetelést, homlokzatfelújítást és színezést kapott az épület. Nem pályázati pénzből, hanem saját erőből történt a beruházás. Az épület oromzatán három zászlót lenget a szél. Egy magyart, egy EU-st, egy települési zászlót. A magas UV sugárzás miatt, időről-időre cseréljük a zászlókat, mert a nap kiszívja a színét.

A napokban, egy – magukat értelmiséginek gondoló házaspár – kereste meg a helyi művelődési ház vezetőjét. Észrevételezték, hogy a polgármester rejtett kampányt folytat, mert nézze csak meg a hivatalon lévő EU-s zászlót, az bizony lila!

Kolléganő az első percekben nem értette miről van szó. Megjegyzem én sem, mikor továbbadta a történetet. Az értelmiségi házaspár elmagyarázta, hogy mivel a polgármester korábban indult az országgyűlési választáson - mint a Momentum jelöltje – ezért, mint jó pártember, most bújtatott EU-parlamenti választási kampányt folytat azzal, hogy lila színben játszó EU-s zászlót tesz ki a hivatal épületére.

Örültem a Momentum megkeresésének, hogy legyek jelöltjük egy választáson. Szívesen vállaltam, mert egyrészt megtisztelő volt a felkérés, másrészt településem jó hírnevét is tudtam öregbíteni azzal, hogy a sződligeti jó gyakorlatokat reklámozni tudtam a választókerületben. Nem léptem be a Momentum Mozgalomba, bár úgy vélem, hogy már csak biológiai okok miatt is, de ővék a jövő.

Az, hogy az emberek mindennapjait ennyire áthatja a pártpolitika megrémít. Elképzelni sem tudom azt, hogy milyen tudatmodósítót szed az olyan ember, aki politikai akciót látni abban, hogy a nap kiszívta az EU-s zászló színét.

Mindenesetre két következtetést levontam a történtekből.

• Kicseréltetem a zászlót, mert úgy látszik, hogy ami félreérthető, azt néhányan félreértik.
• Komolyan kezdek aggódni a Milka csokoládé csomagolásáért.

Egészen a mai napig nem értettem milyen a magyar néplélek. Nem értettem, hogyan lehet ennyire gyűlölni azt a menekültet, akit a legtöbbje soha nem látott és vélhetően nem is fog látni. A mai napon megnéztem néhány Mr. Bean epizódott. Bean a kisember, akinek soha semmi nem sikerül. Nincs nője. Szar helyen lakik, hiszen az ablaka előtt megy el a metró. Munkája is borzasztó. Legjobb barátja a gyerekkori játékmackója. Mr. Bean autója egy Mini Morris. Mini tervezésénél ez volt a célkitűzés, hogy legyen egy teljesen belföldi gyártású, kis fogyasztású, gazdaságosan üzemeltethető, alacsony karbantartásigényű, a széles néprétegek által is elérhető árú kisautóra. A leírásból ugye mindenkinek lejön, hogy a Minik társadalmi megítélése nem volt magas. De volt egy olyan brit autó, ami még a Mininél is kényelmetlenebb, kisebb, gázabb volt. Ez a Reliant Robin. Mindössze három kerekű, műanyagkarosszériás, nemhiába csúfolták a brit autóskultúrában műanyag disznónak.

Mr. Bean ennek  a gépnek  a sofőrjén tölti ki az összes frusztrációját. Mert végre van egy olyan autó, ami még az ő autójánál is nagyobb förmedvény. Amit nem is tartanak autónak, csak motoros triciklinek, amit akár motoros jogsival is lehet vezetni. Ezt az autót üldözi, borítja fel, foglalja el előle a parkolót, vagy éppen tolja ki a parkolóból azért, hogy beálljon a helyére. Ezen az autón (illetve sofőrjén) éli ki az összes kisebbségi érzését, ami benne van a nyomorult élete miatt.

Úgy vélem a magyar néplélekben is ilyen. Tény, hogy a leginkább gyűlölködve rettegők azok, akik a legnyomorúságos megyék, városok, falvak lakói. Nézd meg az Index videóját, ami Kunszentmártonban készült!

Szíven ütött, mikor a nő azt mondja, hogy ebben a városban nincs semmire lehetőség, ezért a fiataloknak az a szórakozás, hogy isznak.

https://index.hu/video/2019/03/24/kunszentmarton_lakossagi_forum_boldog_istvan_fidesz_migracio/

És az orbáni politikával ezek az emberek kaptak valamit. Egy olyan népcsoportot, akik még náluk is szánalmasabban élnek. Akiknek még hazájuk sincs. Ezeket az embereket nyugodtan lehet gyűlölni – sőt a kormány még benzint locsol a tűzre – mert olyan sincs, aki kiálljon mellettük.

Hát nem Bean-nek vagyunk mindannyian? Felborítjuk azt a szerencsétlent, aki nem áll biztosan a lábán, mert nincs ki a négy kereke. Verbálisan boldogan taposunk azok nyakán, akiknek még nálunk is rosszabb a sorsuk. Mindezt azért, hogy végre valakinek érezzük magunkat. Hogy levezessük azt a kisebbségi érzést, ami bennünk van azért, mert nem tanultunk tovább, nincs pénzünk elhagyni a falu határát, de talán már igényünk sincs rá.

Sokan nem értik mi történt. A hazai politikai pályán szocializálódott érdeklődők nem tudják hová tenni azt a látszólagos ellentmondást, hogy nem zárta ki a Fideszt a Néppárt, hanem mindössze(???) felfüggesztette a párt tagságát.

Ez kérem egy másik szint. Az európai politika folyamatosan fejlődött az elmúlt évezredek alatt. Amíg a római korban az volt a hozzáállás, hogy vea victis, azaz jaj a legyőzöttnek, a mai európai politikában már nem törekednek arra, hogy megsemmisítsék a politikai riválist. Persze vannak olyan - minden szempontból - perifériális országok, ahol a mai napig lehet kegyúrként viselkedni, de Brüsszelt ez nem különösebben érdekli egészen addig, amíg pofátlan módon át nem lépik a viselkedéskultúra Európában elvárt határait. Mert nézzen mindenki a lelkébe és adjon választ arra, hogy korábban mennyit tudott egy bizonyos Gruevszki viselt ügyeiről? Amennyiben hallottunk is valamit Macedóniáról, legyintettünk. Balkán. Messze van. Miniország. Ugyan már. Kit érdekel? Vagy mennyire érdekel téged az, hogy ugyan lemondott a kazah elnök, de valójában ő maradt az ott létező egyetlen párt elnöke, illetve a helyi KGB feje. Annyira vonult vissza, hogy a jelenlegi főváros Asztana megkapta Nazarbajev keresztnevét és már egy napja Nurszultan-nak hívják.

De ugyan kit érdekel ez, akár csak egy másodpercig is? Messze van, legyint rá még a politikával foglalkozó értelmiségi is! Pedig mindkét ország a keleti nyitás nevű lázálomban stratégiai partnere volt Magyarországnak!

Magyarország tavaly az EU GDP-jének a 0,8%-át adta. Magyarország lakossága az EU népességének 1,9 százalékát teszi ki. A nemzeti önérzetet félretéve, van olyan ember, aki azt gondolja, hogy nemzetközi tényező lehet ez az ország?

Ez a magyarázata a néppárti döntésnek is. Az európai pártcsalád nem akarta megsemmisíteni a suttyóként viselkedő vidéki rokont, de közölte vele, hogy többet nem ülhet le az ebédlőasztalhoz.

A hazai politikában nem lesz semmilyen következménye annak, ami tegnap a Európai Néppártban történt. Ne legyen senkinek se kétsége arról, hogy a fideszes beszélő fejek majd úgy interpretálják a történetet, ahogy Pistike mondta mamájának: „Anyu, nem a tanító bácsi adta az intőt, hanem én magam kértem, mert én így találtam helyesnek”.

Magyarországon továbbra is folytatódik a Messiás várása. Ugyan mit tehetek én? Nincs pénzem, akaratom, gondolatom. Majd csak jön valaki, aki megoldja a problémámat. Ez a gondolkodásmód húzódik végig Magyarország történelmén. Ettől szenvedett Széchenyi is akkor, mikor leírta a következő szavakat: „a Magyar bízzon magában, segítséget senkitől se ne várjon, se ne kívánjon”