A hét első napján sportolni járok. Biliárdozunk. Ez is sport. Emelgetni azt a nehéz dákót, meg a hajolgatni a golyókért. Biliárdozni nem lehet egyedül. A biliárd társas játék. Megszokott emberek járnak ide évek óta. A kocsmáros Robi már jó ideje kezdett kimaradozni a brancsból.  Robi kormánypárti szavazó, sőt önkéntesként dolgozott a kampányukban is. Még a ruhája színében is mindig narancsos. Nehéz pótolni a kimaradó társakat, ezért szerettem volna a csapatban tartani. Megpróbáltam a lelkére beszélni.

- Mi van veled Robi, mostanában ritkán jársz?

- Dolgozom éjjel - nappal...

- Mi a gond? Nem mennek a kocsmák? ( Robinak három kocsmája volt Szentendre környéki településeken. Hitt abban a régi gondolatban, hogy a falunak művelődési ház nem biztos, de egy kocsma az mindig kelleni fog).

- Ne is kérdezd, elvitték a játékgépeket. Aki azért jött, hogy dobáljon a gépbe, közben lelökjön egy kori sört, azokat is buktam.

Ez volt a játékgép mutyi. Miért is mutyi? Mert miután nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva betiltották pár nap alatt ezt a komplett üzletágat, ami egy jogállamban példanélküli, kis idő elteltével már új koncessziót írtak ki, több ezer játékgép üzemeltetésére. Persze meghívásos lett a pályáztatás, aminek a legnagyobb nyertes Vajna úr lett. Nemzetbiztonsági kockázatot pedig azok jelentenek, akik nem laktak egy kollégiumban az államosítóval.

- Te szavaztál rájuk, a te választott embereid tették veled!

- Inkább az ők vigyék, mint a kommunisták! -  Zárta le a beszélgetést Robi.

Teltek a hónapok, Robi még jobban elmaradozott. Mikor egyszer mégis eljött közénk, rögtön kérdeztem tőle:

- Mi a pálya öregem? Hogy telnek a napjaid?

- Nagy a baj!  Nem árulhatok cigit, mert azt csak a nemzeti dohányboltokban lehet. Beadtam a pályázatot, de nem én nyertem. Aki nyert, az meg nyitott a cigibolt mellett egy vegyesboltot is. Az emberek mennek és megveszik a cigit, utána bemennek a kis boltba és vesznek egy-két tüskét (minibárokban látható italmennyiség), amit a bolt előtt rögtön felhajtanak. Nem jönnek a kocsmába.

(Ez akkor történt, mikor kisemmizték a trafikosokat, a dohánybizniszt pedig átjátszották a Continentál nevű cégnek. A cigiügyről bővebben itt: http://444.hu/2016/04/01/miert-nem-eleg-semmire-ma-magyarorszagon-ha-hangfelvetelt-keszitesz-arrol-ahogy-politikusok-egymas-kozott-osztogatnak)

- A három kocsmából kettőt visszaadtam, mert nem jött össze annyi, hogy fizessem az embereket meg a bérleti díjat. A harmadiknál elküldtem az alkalmazottakat és én álltam be a söntésbe. Még kevesebbet tudok majd jönni hozzátok.

- És most mi a véleményed a kormányzatról?

- A komcsik loptak, meg zsidók. Miért baj ez, hogy ezek rendes áron megveszik a dolgokat? Kifizetik, nem? Akkor? Le kell váltani a régi libsi-bibsi elitet. Ha ez meg lesz, akkor majd gondoskodnak rólunk is, kisemberekről.

És ilyenkor jut eszembe Mikszáth elhíresült mondása: „A magyar ember hátán szántani is lehet, ha nemzetiszínű az eke."

Vajon érdekel valakit a mai Mo-n az oktatás? Nem az a pedagógusról a vélemény, hogy ugyan mit ugrál, hiszen nyáron nem dolgozik három hónapot és mégis kapja a fizetését? Meg egyébként is túl van fizetve? Különben is, mi a fenét akar, hiszen 8-ra jár és délután négykor már indulhat haza, szerencsés esetben már 2-kor?

Nem az én tisztem ezt a sötétséget eloszlatni, ezért inkább beszéljünk a KLIK –ről, meg a központosított oktatásról. Most, hogy holnapután már totális lesz az iskolák államosítása, nagyon gáz a nyilvánosságra hozott PISA felmérés. Az orbáni oktatási modellről kiderült, hogy kész katasztrófa. Minden harmadik 15 éves gyerek funkcionális analfabéta, azaz nem érti azt, amit olvas. Korábban az volt a szöveg, hogy azért az államosítás, mert az a cél, hogy karakószörcsögi tanuló is ugyanolyan tudást kapjon, mint a rózsadombi. Hát ez nem jött be! Nem a szörcsögi tanuló tudását húzták fel, hanem az ország összes tanulójának a tudása (szövegértésben, matematikában, természettudományban) az EU-n belül más országokhoz képest a legnagyobb mértékben romlott! Baj ez? Nem, hiszen a kormányzat ebben az országban nem tudásalapú, hanem munka alapú társadalmat épít. Az oktatáspolitikát egy csődbe ment csempeárus határozza meg. Az autógyárak szalagjai mellett van szükség a dolgos kézre! Oda meg minek matematikai vagy természettudományi ismeret? Na azért ne féljen senki!

Lesznek olyanok az új burzsuáziában, akinek gyermekei svájci egyetemre fognak járni.

Az én családi indíttatásommal, ma nem lennék polgármester. Nem hogy egyetemet, de még egy gimnáziumot sem tudtak volna megfizetni a szüleim.

Szégyen, de úgy alakították át az oktatáspolitikát, hogy egy szegénysorból származó, tehetséges gyerek ott fog megrohadni, ahol van, mert nincs lehetősége tanulni.

Én ezzel nem tudok azonosulni! Sződliget polgármestere nem fogja aláírni a szerződést, amellyel végképpen lemondunk az iskolánkról.

Erről az alábbi elvi nyilatkozatot tettük közzé:

A sződligeti emberek nagyrészt két kezükkel, társadalmi munkában építették a sződligeti általános iskolát. Soha, semmilyen gond, vagy probléma nem volt a pedagógusok és az önkormányzat között. Ma már világosan látszik, hogy az állam kisajátítja a közösségünk által létrehozott és fejlesztett infrastruktúrát, a tulajdonunkat képező iskolaépületeket és a hozzá kapcsolódó ingó és ingatlan vagyont. A fenntartás után a működtetés jogának megvonása szétszakítja még a maradék kapcsolatot is az iskola és az önkormányzat között.

Megdöbbentő, hogy ma Magyarországon éppen a helyi közösségek ügyeinek intézésére létrehozott, választott önkormányzatok nem jogosultak korábbi iskoláik fenntartására és működtetésére. Veszni látszik a rendszerváltás alapvető vívmánya: a helyi közösségek önrendelkezési joga, az önkormányzatiság.

Sződliget Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete egyet nem értését fejezi ki az oktatás szabályozására vonatkozó törvények tervezett módosításával szemben, amely megvonná az önkormányzatoktól a működtetés jogát és lehetőségét, elvenné az önkormányzatoktól az általuk épített, saját tulajdonukban álló ingatlanokra vonatkozó jogaikat. Az önkormányzatok megkérdezése nélkül válna lehetővé, hogy iskolákat szervezzenek át vagy szüntessenek meg, illetve hogy az iskoláik vagyonát más települések javára átcsoportosítsák, megszűnne az önkormányzatok eddigi véleményezési illetve egyetértési joga is az oktatás területén.

Nincsenek illúzióink: megtapasztalhatta az ország, hogy mit jelent az állami működtetés azokon a településeken, ahol eddig is a KLIK működtette az iskolákat. Ott nem az volt a probléma, hogy ki veszi meg a krétát, hanem az, hogy esetleg kikapcsolják a fűtést, mert a KLIK nem fizette ki a számlát. Tiltakozunk a totális államosítás ellen!

Elég nagy gond az oktatás minőségének a lerohasztása, nem leszünk partnerek az épületek lerohasztásában is!

Ha az utcán találomra megkérdeznék egy járókelőt, hogy mi egy polgármester feladata, vajon tudná a választ? Lehetséges, hogy azt mondaná: "biztos egész nap az irodában öltönyben mereszti a fenekét, telefonálgat és kávézik".

Nos, hát ebben is van igazság. Kivéve az öltönyt..., - de a feladataim közé tartozik több minden mellett pl. a gyepmester munkájának az ellenőrzése is. Erről kívánok most írni, hogy pontosan ez mit is jelent.

Településünkön évek óta a Zöldmenedék Állatvédő Alapítvány végzi a gyepmesteri feladatokat. Az Alapítványról bővebbet itt lehet olvasni: http://www.zoldmenedek.hu/

A gyepmester feladatai a kóbor állatok befogása és az elgázolt állatok tetemeinek a begyűjtése. Alul a táblázatban az olvasható, hogy Sződligeten az elmúlt év folyamán hányszor fogtak be kóbor ebeket, illetve hány kiló tetemet gyűjtöttek össze a közutakról.

A táblázatra tekintve az látható, hogy februárban, illetve augusztusban és novemberben különösen sok állatot gázolnak el az utakon. Ennek az oka az, hogy az ivarzásra a kutyák többségénél (és a macskáknál is) február-március ill. augusztus-október között számíthatunk, de az éghajlati viszonyok és a mesterséges fény miatt az év egyéb szakaszában is előfordul. A gázolások száma szerencsére évről-évre csökken. Ez azt mutatja, hogy az emberek otthoni állattartása fegyelmezett és rendben van.

Ellenben az utcán sétáltatott kutyák utáni kutyaszar összeszedésében a sződligetiek nem serénykednek. A probléma súlyosságára jellemző, hogy Magyarországon körülbelül kétmillió kutya él, és ebből több száz ezer a fővárosban. Csak Budapesten naponta mintegy hatvan tonna kutyaürülék kerül a közterületekre.

Na de mi erre a kutyatartó lakosok (tisztelet a kivételnek!!!) általános szövege: A kutyaszar nagyon hamar elbomlik, nem értem miért övezi ekkora hiszti a témát? Hát ez kérem szépen rohadt nagy tévedés!

A háziállatok, így a kutyák szervezetében is gyakoriak paraziták. A veszélyt gyakran nehéz felismerni, hiszen ezek az élősködők a húsevő háziállatokban a legtöbbször nem okoznak látványos megbetegedést. Ezeknek a parazitáknak a petéi leginkább a bélsárral kerülnek ki a környezetbe. Mivel néhány hét kell ahhoz, hogy a peték kifejlődjenek, így a friss kutyapiszoknál a megszáradt ürülék, illetve annak a pora sokkal veszélyesebb. Amikor egy forró nyári napon a száraz kutyaürülék porát széthordja a szél, akkor a közterületen hagyott kutyapiszok fizikai érintkezés nélkül is nagyon sok embert megfertőzhet. Ha például akár csak egy kutyaürülék belekerül egy játszótéri homokozóba, akkor az ott található összes homokot ki kellene cserélni.

Tök jó dolog, hogy a kertben az emberek összeszedi a kutyaszart – nehogymá belelépjek! Akkor az utcán vajon miért nem szedi össze? Lehet, hogy égés zacskóval szarakodni? Ez van! A kutyatartásnak vannak ilyen ciki feladatai is.

Ma, szombat reggel elmentem vásárolni a kisboltba. Kenyeret, tejet, konzervet a macskáimnak. Szokás szerint beszélgettem az eladóval.

- Hallotta mi történt a Kiss nénivel? Ott volt a rendőrség is!

- Nem, nem hallottam semmit. Mi történt?

- Becsengetett hozzá két alak, hogy 11 ezer forintot hoztak az önkormányzattól, de csak húszezresük van. Adjon már vissza a néni egy tízest és már mennek is.

Innen már a szokásos a történet. Elvonták a figyelmét valamivel, majd a kifigyelt rejtekhelyről elemelték az összes pénzét.

Persze, legtöbben legyintenek, és a nénit okolják. „Kapzsiságában” biztosan megfeledkezett olyan tényekről, hogy egy hivatal soha nem küld ki embereket házhoz, hogy kézben vigyék a segélyt.

Persze Kiss néni is nézi a TV-t. Leginkább az M1-et, mert az bejön szobai antennán is. A kormánytévén Lázár miniszter úr a napokban bejelentette az év sületlenségét. Minden nyugdíjas kap tízezer forintnyi Erzsébet utalványt, amit majd a kormányhivatalnok (egy biztonsági őr kíséretében) házhoz visz. Mert így olcsóbb, mint a posta.

A francokat olcsóbb! De rohadt nagy propaganda, mikor kézből-kézbe kapja a nyugdíjas (egy kormánytisztviselőtől) a pénzt. Úgy érezheti, hogy ezt személyesen Ovitól kapta!

Szerintetek, vajon hány piti bűnöző fogja eljátszani a kormánytisztviselői szerepet? Nagyon kérem az ország összes Mari nénijét és János bácsiját, figyeljen oda! Nehogy sírás legyen a vége!

Utóirat:

Apámat megkérdeztem, mi a véleménye erről az „ajándékról”? - Menjenek a picsába! Havi 22 ezret költök gyógyszerre. Kenjék a hajukra!

De apa – mondom – azt olvastam olcsóbb lett a gyógyszer.

- Na, te is menj a francba, ha ezt beveszed! Eddig 10 darab volt egy dobozban, most meg nyolc és 120-szal lett kevesebb az ára! Akkor szerinted nem átbaszás?

Mindig Állunk Várunk – igaz, nem éppen ez a MÁV-rövidítés pontos megoldása, ám az államban külön államként regnáló „szolgáltató” (minő meglepetés…) ismét a sződligetieket érintő vonalon borult meg leginkább.

Mert most speciel fa borult a sínekre, a szél szétszaggatta a felsővezetéket, elfújta a bakter jelzőzászlaját. Vagy mindhárom egyszerre. A hét utolsó munkanapját újra rengeteg, keményen dolgozni szándékozó kisembernek tette tönkre a vasúti (ki)szolgáltató társaság. Sokan, sokadszor kezdték azzal a melót, hogy magyarázkodtak főnöknek, munkatársnak, ügyfélnek a késés miatt.

Megéltem már sok ítéletidőt, caplattam már sípcsontig érő hóban. És igen, várakoztam már egyhelyben veszteglő vonaton is korábban. Ám nekem valahogy úgy tűnik, a MÁV időjárástűrő képessége folyamatosan csökken a bányászbéka hátsója alá. Tavasszal a biztonsági berendezések „halála”, nyáron a meleg miatti síngubancok, ősszel a lehulló falevelek általi csúszásveszély(?), télen pedig a hideg, a hó. Egyre gyakrabban, egyre nagyobb káoszt előidézve, a társaság által egyre kisebb szervezettséggel megoldva a gondokat. (Amelyről, naná, hogy nem adnak tájékoztatást időben.)

Pedig a vasúti közlekedés – persze, ha a magyar módinál nívósabb, probléma mentesebb! – környezetkímélő, komfortosabb utazási forma. LEHETNE! Ám jön a szél, és úgy elfújja (kifújja, lefújja, szétfújja) az egész rendszert, hogy jó, ha a hétvége elegendő a gatyába rázásához.

Csak jön a hétfő, aztán nehogy - mondjuk, pár centis hótól - újra boruljon az egész.

Községünk áramellátását biztosító(?) szolgáltató ugyanis úgy próbálja mostanában csökkenteni a keményen dolgozó sződligeti kisember áramszámláját, hogy se szó, se beszéd – de még cetlis írás sem! – órákra áram nélkül hagyja a háztartásokat.

A „áramelzárt” lakosok jogos panaszát a polgi előbb persze udvarias formában továbbítja az illetékes szolgáltatónak. Azt már kevésbé hiszi el, hogy „dehogynem értesítettük az érintetteket”. Pláne, amikor sokadszora is folyamatosan kapja a telefonokat, leveleket, hogy váratlanul egész délelőtt áram nélkül maradt a kisgyermekes család, vagy az egyedül élő néni, bácsi. Nem is szólva azokról, akik a munkából hazaérve tócsával felitatott konyhát találnak. Merthogy leengedett a hűtő. És még jó, ha nem jegesedik ez a tócsa, mivel a lakásfűtésnek is annyi lett az áram elvétele miatt.

Persze, a javításokat el kell végeznie az áramos cégnek is. Látom is a honlapjukon, hogy akkurátusan betervezték ezeket a sződligeti áramszüneteket is. Csakhogy Mari néni aligha az ELMŰ internetes értesítéseit böngészi naphosszat. A „Mari nénik” értesítésének az a módja, hogy bekopogok hozzá és szólok neki, vagy legalább egy cetlit eljuttatok hozzá. Tutira megvan ennek a szépen szabályozott formája, csak akkor van gubanc, ha csesznek betartani ezt.

Hogyan is tud segíteni a polgi? Persze, anélkül, hogy – bár ehhez lenne kedve – csapkodná az illetékes asztalát, a fejére lötykölné (amúgy bulvártévés módra) „illetékes úr” energiaitalát? Ezen módszerektől eltekintve, marad a telefonálás, elektronikus és papíralapú levelezgetés. Udvariasan, ahogy egy polgihoz illik. Újra és újra továbbítja a lakosok panaszát, újra és újra bizonygatja, hogy tojtak a polgárok emberszámba vételére.

Jön a tél. Későn virrad és korán sötétedik. A Napot is alig látjuk, no és sorra jönnek az olyan hírek, amitől az égnél is szürkébb lesz a kedvünk. Naná, hogy a polgi kedve is borús lesz, ha települése egyéb gondjainak megoldása, a közelgő – remeknek ígérkező – helyi programok szervezése, előkészítése helyett egyes (ki)szolgáltató cégek slendriánságával kell foglalkoznia.

Ám természetesen foglalkozik ezzel is.

Mert a rezsicsökkentésnek egyáltalán nem az a módja, hogy értesítés nélkül kikapcsolva az áramot, „spórolnak” a számlánkon!

Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy melegednének az emberek. Valami nagy, tisztító tüzet.

Mert az nem járja, hogy polgármester társaim szarba veszi polgármesteri munka tisztességét. Következmény nélkül. Mert megteheti. Mert nem engedik el a kezét akkor sem, ha piti csaló, esetleg kemény bűnöző, vagy ha egyszerűen csak sík hülye?!

Kislétán, Madácsi Imre polgármestert szeptember 22-én rendőrök állították elő az önkormányzat épületéből. Madácsi 2014-ben a Fidesz-KDNP jelöltjeként lett a település polgármestere. Madácsit szeptemberben azért kellett rendőröknek elvezetniük, mert sorozatban nem jelent meg saját büntetőügye tárgyalásán. Egyébként Madácsi Imrét első fokon négy és fél év börtönre ítélték, mert társaival cégeket alapított, amelyekkel közel 200 millió forint állami támogatást vett fel megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására, de a megígért minimálbér helyett jó, ha 30 ezer forintot fizettek havonta a dolgozóknak. És még mindig Madácsi a polgármester!!

A második gyomforgató eset a déli határszélen, Ásotthalmon történt. Polgármesteri előterjesztésre a képviselők megszavazták, hogy tiltsák meg a településen a mecset- és minaretépítést, a müezzin működését, a teljes testet fedő muszlim női viseletet (csadort, nikábot, burkát) és ennek strandon használt változatát, a burkinit. Mi van? Létezik valahol olyan muszlim, aki a tanyavilág központjának mondott Ásotthalmon akarna mecsetet építeni? Ugyan kit hívna ott imára a müezzin? Nem arról van szó, hogy egy valamikor saját száma szebb napokat megélt polgármester, kihasználva a gyűlöletkampány gerjesztette indulatokat, 5 perc hírnévre vágyik? A gond, hogy ezzel településére szégyent hozott. Nem híres, hanem hírhedt lett. Ásotthalom lakói pedig lehajtott fejjel baktathatnak a szegedi piacon, szégyellve polgármesterük idióta húzásait...

De nem kell ilyen messzire menni. Vácon is alakul egy botrány. Pető Tibor a Fidesz váci elnöke, Vác alpolgármestere és 14 hónapja nincs rajta a köztartozásmentesek listáján és mégis alpolgármester lehet. Sőt, ő viszi a gazdasági ügyeit a városnak!!

A jogszabály szerint a köztartozós képviselők ellen méltatlansági eljárás folytatható le, amely eredménye az is lehet, hogy felállítják a székéből. De a váci képviselő-testület nem kap információkat a NAV-tól, ezért nem indíthat eljárást ellene. Petőt a képviselő-testület novemberi ülésén képviselőtársa kérdezte arról, hogy ad-e felmentést bizonyos adótitkai alól, de Pető Tibor meg sem mukkant.  Mit kell tudni Pető Tiborról, a nagy tartozóról? Azt a Pető Tibort, aki már politikusi pályafutása előtt sem fizette az előírások szerint önkormányzati lakása bérét. Pető Tibor cégének is meggyűlt a baja az adóhatósággal végrehajtást kezdeményeztek ellene és felfüggesztették adószámát. Ezek az ügyek máig rendezetlenek. Vác városának rendszeresen tartozik parkolási díjakkal, telefonszámlákkal. Pár hónapja kikért közérdekű adat szerint már közel félmillió forinttal. Mindezt akkor, amikor alpolgármesteri fizetése mellett negyedmilliót kap, mint a város utánpótlásnevelő fociklubjának elnöke. Havi fizetése 869 ezer forint! Hát semmi nem elég?

Mondom én újra: Valami nagy-nagy tüzet kéne rakni,
Hogy melegednének az emberek. Valami nagy, tisztító tüzet.

Az ország nagy részén április óta nem kaptak szemétszámlát az emberek. Mielőtt bárki azt gondolná, hogy csak simán elfelejtettek számlázni, akkor nagyot téved.

Mert mi is történt?

Államosították a szemétszállítást. Is... Mert miért éppen azt ne központosították volna? 

Létrehoztak egy olyan céget – a nép ajkán egyszerűen a KUKAHOLDINGOT – amelyik majd beszedi az emberektől a szemétdíjat, aztán jó (állami) atya módjára visszaosztja a kukáscégeknek. Bérre, üzemanyagra, új kukásautóra. Melyik mennyit érdemel – vagy éppen mennyit szán neki a kukaholdingos vízfej.

De mi a jófenének ez – morfondírozhat a keményen dolgozó kisember?! Egyszerű: mert az a „csúnya Unió” ontja majd a pénzt a magyar hulladékgazdálkodás fejlesztésére is! És nehogy már ezt a zsozsót csak úgy, a központi akarat és szimpátia beleszólása nélkül kaphassák meg az egyébként nem nyereségérdekelt, önkormányzati hulladéktársulások! Legyen egy, a hatalom által kézben tartott újabb mutyilehetőség, amelyből jut stadionra,  helikopterezésre, Gucci-táskára, TV2 -re. Kinek mire van szüksége. (Ez már lassan kommunizmus, nem? Valami ilyen, szükségletek szerinti elosztást álmodott Lenin elvtárs is régen…)

A központosítási törvénygyártás bevégeztetett, lőn kukaholding, a társulási szemetes cégeknek meg egy jó nagy fityiszt, nem önálló számlázás útján való bevételt! Ja, hogy nekik pénz nélkül is el kell vinni a szemetet, fizetni a kukásokat, gázolajat venni a kukásautókba, kifizetni a pályamatricát és az útadót. Ám nem volt miből, viszont jött a nyár. A melegben meg különösen büdös tud ám lenne az el nem szállított szemét. Kínjukban az Illetékesek működési segélyeket adtak a társulásoknak. Ugyanis sok mindene volt a kukaholdingnak – azt ne firtassuk, hogy szakértelem a fejekben mennyi! -, speciel számlázó rendszere nem volt.

Kellett egy megbízható ember! Lőrincz barát éppen nem ért rá, mert az Adrián hajókázott, viszont Videoton Pista erre IS alkalmas. Ő pedigfélmilliárdot meghaladó közpénzből megmutyizza majd ezt a számlázási hogyishívjákot is. A kukaholdingszámlázsiszoftverrendszerelőállításban (értsd: a félmilliárd elosztásában) szerepet kap a műsorszóró (!!!) állami társaságon keresztül pár magáncég is. Például az online pénztárgépek adatainak kezeléséből megtollasodott Pista-közeli vállalkozás.

Így tehát, amíg – szokás szerint – egyesek tovább gazdagodnak, az emberek jogos dühe a semmilyen ráhatással nem bíró települési vezetőkre, rosszabb esetben szegény kukásokra zúdul. A jó hír ebből, hogy a polgármesterekből álló társulási tanácsoknak annyit sikerült elérni, hogy karácsony előtt ne egyszerre kapják meg az emberek a 8 havi szemétszállítási díjat, hanem több hónapra szétosztva. Így egy negyedéves csekk jön majd december első hetében, egy negyedéves csekk januárban és a maradék márciusban.

Nem tudom, hogyan fog működni a rendszer. Én már éltem az államszocializmusban. Ott is állandóan központosítottak. Igaz, az a rendszer is kimúlt.

A rendszerváltoztatáskor – mert, ahogy néhai Antall József mondta „gatyát vált az ember, rendszert pedig változtat”  – 24 éves voltam. Újpesten éltem szüleimmel.Nem különösebben érdekelt a politika. Nem éreztem át a helyzet nagyságát. Nem tudtam hova tenni a "ruszkik haza" szöveget, hiszen akkor már folyamatban volt a kivonulás. Éltem az akkor fiatalok mindennapi életét. A hét végén diszkóztunk. Irány a Randevú, vagy a Fortuna. Máskor a SOTE klubba mentünk. Jó programok voltak! A nagyelőadóban mozifilm vetítéssel kezdődött, utána valamilyen koncert (Trabanton szállni élvezet), majd csajozás a táncparketten. Úristen, csak ahogy mesélek erről, jár a lábam, és újra az illatokat érzem, és hangokat hallom. Úgy dobog a szívem, mintha újra ott lennénk a haverokkal, és csak az a csaj számít, akit a múlt héten... na mindegy... eltértünk a tárgytól?! :)

Ma már történelem, de 89-ig hétfőn nem volt TV adás. Egyébként az állami kézben lévő rádiók és tévé csatornák csak a kormánynak tetsző híreket közölték. 1997-ben jelentek meg a két kereskedelmi csatorna, az RTL és a TV2. Az ország vasfüggönnyel volt körbekerítve. Nekem még volt piros útlevelem is, amivel csak szocialista országokba mehettünk. Apám vasárnaponként templomba járt. Nevetve mondta, hogy ő istenhívő kommunista. 

Ma már nem jár templomba. Azóta, hogy a szószékről azt prédikálta az újpesti pap, hogy az ajtónál várakozó egyháztanácsi tagoknak adják le a hívek a megadott pártra kitöltött kopogtató cédulát, apám elkerüli a templomot. Hisz Istenben, de nem fogadja el azt, hogy az egyház az égi hatalom helyett földi hatalmasságokat szolgál.

Én attól vagyok kiakadva, hogy a francia forradalomban kivívott állam és egyház különválasztása, a mai Magyarországon visszarendeződik. Kötelező a hittan/erkölcstan, miközben sem pénzügyi ismerete, sem társadalom ismerete nincs a nebulóknak. Nem tudják, hogy mit kell csinálni egy sárga csekkel. Mire szolgálnak az adók. Mitől működik az állam.

Emlékszem az időkre, mikor Bécsbe jártunk alaplapért, meg winyóért. Kifele menet azért voltam tiszta ideg, hogy ne találják meg a gondosan elrejtett valutát, visszafelé meg azért, hogy a számítógép alkatrészeket ne kobozza el a finánc. Ezt az érzést hívták határfrásznak. Idén újra éreztem. Mikor az osztrák hatóságok bevezették az ellenőrzést 30 kilométeres dugó alakult ki. Az osztrák vámos feljött a buszra és bennem előjött a mélyen eltemetett érzés: csak nehogy megtaláljon valamivel.

Valóban. Megcsinálták. Ma már csak az állami rádiók szólhatnak országosan. Csak az állam által támogatott tartalommal használhatnak a gyerekek az iskolában tankönyveket. Újra kerítés "védi" a határt - ki tudja melyik irányba... A legfontosabb, hogy az állam emberei ma már támadhatatlanok. Iratok, események, emberek tűnnek el, ha azt a nagyhatalom úgy kívánja meg.

Elmúltam ötven. Már lassul a világom. Ahogy a hozzáértők mondják:  lassul az emésztés is. Ezért ebben az életkorban már különösen szükséges a rendszeres testmozgás. Különben lerakódnak a zsírpárnák és tekintély alakul ki. Például a tekintélyes pocak, toka és így tovább. Na, hát ezért tartom fontosnak, hogy hetente kétszer focizni menjek Sződligetről Vácra. Hazafele, az alig hét kilométert nyolc perc alatt teszem meg autóval. Ellenben az oda út van, hogy fél óráig is eltart! De hát miért? Kérdezné most Fluimucil Ábel. Mert hosszú araszolás van minden délután 4 órától Vác irányában.

Menjek gyalog?  Vannak azért esetleges alternatív megoldások: Fidesz-nagyembereknek helikopteren, a keményen dolgozó csóringer kisembernek (drót)szamárháton. Oké, ezzel az én gondom megoldódna, de a több ezer ember, aki ott szív a dugóban?!

Ugyanis délutánonként, pláne pénteken, a régi 2-esen könnyebb és gyorsabb a fővárosba autózni, mint a pár kilométerre lévő Vácra. Kínszenvedés az a lassú araszolás, ami a gumigyártól a Földváry téri lámpás csomópontig tapasztalható. A közlekedésszervezésben jártasabb barátaim szerint éppen amiatt torlódik fel – egyre közelebb már Sződligethez – a forgalom, mert az említett lámparendszer rosszul van beállítva. Túl rövid ideig ad szabadjelzést a főúton haladóknak. Ami aztán idegeskedést, levegőszennyezést, balesetveszélyt okoz.

Ez a dugó bizony nem csak az autósokat érinti. Információim szerint a helyközi busszal járók is egyre hangosabban „anyáznak”. A Budapestről érkező és Sződligetig 5-10 perces késést összeszedő járatok innentől még rátesznek annyit, hogy Vácra már majdnem akkor érnek be, amikor az utána fél órával Újpestről induló következő busznak kellene.

Ahogy kezdtem, lassul a világom, de ez a belassulás, ami délután négytől hétig van a kettesen már nálam is kiverte a biztosítékot. Mivel az állapot, már jó ideje tart, úgy látom nem vállalta fel senki azt, hogy megoldja a problémát. Ezen a héten kiemelt dolgom lesz, hogy megkeresem az illetékeseket és intézkedem. Az intézkedésről a későbbiekben természetesen beszámolok.

Mert hát ez a dolga egy polginak.